Cséfalvay Zoltán hozzátette: ezért nagy hangsúlyt kell helyezni a kutatás-fejlesztés és az innováció ösztönzésére. Ezt szolgálja, hogy a múlt héten társadalmi vitára bocsátott Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia azt az ambiciózus célt tűzi ki: Magyarországon az évtized végére a K+F ráfordítások a GDP 1,8 százalékára nőjenek, és ebből a vállalatok 1,3 százaléknyi részt vállaljanak.
A magasabb hozzáadott értékű termelést a nagyvállalatok már felismerték, de szükség van a fejlődési folyamatban az innovatív start-up, azaz induló vállalkozások részvételére is - tette hozzá. A folyamat segítése érdekében írják ki még az idén azt a pályázatot - mintegy 2,3 milliárd forint összegű forrásra -, amit az innovatív start-up vállalkozások vehetnek igénybe. Cél az úgynevezett kritikus tömeg megteremtése ezen a területen, mivel az jelenleg még hiányzik. Ennek érdekében az évtized végéig mintegy ezer innovatív induló vállalkozás jut majd jelentős anyagi támogatáshoz - közölte az államtitkár.
Spaller Endre (KDNP), a parlament innovációs és fejlesztési eseti bizottságának tagja, valamint Mészáros György, a Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) elnöke szintén a kutatás-fejlesztés, az innováció és a start-up vállalkozások fontosságáról beszélt. A NIH elnöke bejelentette, hogy több, a fiatal vállalkozókat és a start-up vállalkozásokat segítő elektronikus felületet fejlesztettek ki.
MTI
