A pénzügyminiszter utalt arra, hogy az Európai Unióhoz közeledve a forint az árfolyamsáv felső széléhez közelít és az infláció ellen a monetáris politika csak fiskális segítséggel tud hatékonyan fellépni. Hozzátette: ennek eredményeként hosszabb távon a monetáris politika is mozdulhat és csökkenhet a ma még nagyon magas reálkamat-szint. Ezért is fogalmazta meg a jegybank és a Pénzügyminisztérium jövő év végére közös inflációs célként a 4,5 százalékot, illetve éves átlagban az 5 százalékot.
A pénzügyminiszter méltatta Magyarország kedvezőbb megítélését, utalva a Moody's felminősítésére. A következő évek költségvetési politikája egyik fő irányvonalának nevezte a versenyképesség javítását. Emlékeztetett: az új árfolyamrezsim bevezetése a forint masszív felértékelődésével járt együtt. Hozzátette: ez szerencsétlenül egybe esett a nyugat-európai recesszióval, ami szintén csökkenti az exportlehetőségeket.
Fő célként jelölte meg az egyensúly megőrzését, illetve a stabilitás növelését. Elismerte, hogy az államháztartás hiánya az egyszeri tételek nélkül az idén 5,7 százalék lesz, amit jövőre 4,5 százalékra, ezt követően pedig 3 százalékra kell mérsékelni.
A pénzügyminiszter felhívta a figyelmet a szigorúbb jövedelempolitika fontosságára. Hangsúlyozta: az idén a 100 napos program nélkül 12 százalék körüli reálbér-növekedés történt, ami nincs összhangban a gazdaság teljesítményével. Az idei folyamatok még kezelhetők, tovább azonban ilyen mértékű reálbérnövekedés nem vállalható, amit a vállalati szféra képviselői is elismernek - mondta.
A fogyasztásról szólva a pénzügyminiszter az ideit - 8-9 százalékos keresletbővüléssel - kiugró évnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a következő években a GDP-növekedési ütem körüli fogyasztásbővüléssel számolnak. A középtávú prognózis szerint a folyómérleg hiánya a következő négy évben 3 milliárd euró lesz, 2005-re a GDP 3-3,5 százaléka körül alakul.
László Csaba felhívta a figyelmet az államháztartás újraelosztó szerepének szűkítésére. Elmondta: a kiadások szintje az idén eléri a GDP 51 százalékát, jelentősen meghaladva a nyugat-európai átlagot.
2006-ra a pénzügyminiszter 2 százalék körüli GDP-arányos államháztartási hiánnyal számol. Kérdésesnek nevezte az EU-transzferek hatását a költségvetésre. Hangsúlyozta: az EU ígérete szerint a költségvetési pozíció a tagság elnyerését követően ugyan nem romlik, ettől azonban még a költségvetés hiánya nőhet.
Csökkenthet a reálkamat-szint
A jegybank eszközrendszere önmagában nem elég az inflációs cél eléréséhez - hangsúlyozta László Csaba pénzügyminiszter a GKI Gazdaságkutató Rt. konferenciáján.
