Hazánkban a pénzügyi világválság kommunikációja első megjelenésétől fogva azonnal a politikai csatározások retorikai terepévé és eszközévé vált, a politikai érdekek és szándékok rendre felülírták a válsághelyzet korrekt bemutatásának szempontjait, állapítja meg a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola (BKF) most közölt, 2008 augusztusa és decembere közötti időszakot felölelő tanulmánya.
"Túl vagyunk a nehezén” - vagy mégsem?
Ami a kormányoldal ténykedését illeti, az mfor.hu szerkesztőségéhez is eljuttatott összefoglaló szerint a hivatalos kommunikáció október 10-ig tagadta vagy bagatellizálta a pénzügyi világválság veszélyeit. Ehelyett arról beszélt, hogy két év sikeres kormányzásának köszönhetően az ország "túl van a nehezén", 2009-re gyorsul a gazdasági növekedés és erősödik a jólét.
Azt a tényt, hogy a Gyurcsány-kormány üzenetei utólag hamisnak bizonyultak, súlyosbítja, hogy - a BKF tanulmánya szerint - augusztusban és szeptemberben már több szakértő és médium figyelmeztetett a pénzügyi világválság közeledtére. A krízis tehát nem érhette teljesen váratlanul a döntéshozókat, legalábbis nem úgy, ahogy az egy, általuk előszeretettel emlegetett természeti katasztrófa esetén történik. (Azt természetesen nem tudhatjuk pontosan, mennyire voltak képben a kormány tagjai a valós helyzetet illetően, ez egy külön elemzés témája lehetne – a szerk.)
A kormány azonban október 10-ig olyan nyilatkozatok sorát tette, amelyek gátolhatták a lakosság tisztánlátását. A tanulmány emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, amikor kijelentette, hogy annak összes következménye a teljes magyar pénzügyi rendszerben nem haladhatja meg az egy-kétszer tízmilliárd forintot.
Amikor még három százalékos növekedést jósoltak
Mint később kiderült, megalapozatlan "kincstári optimizmus" fűtötte át több felelős állami tisztviselő és szakértő megszólalásait is, akik az európai konjunktúra romlása ellenére 2008 második felére nagyon gyors, 3-4 százalékos, 2009-re pedig 3 százalék körüli GDP növekedést prognosztizáltak (szakértők jelenleg öt-hat százalékos GPD-visszaesést jósolnak az idei évre – a szerk.), bagatellizálták a pénzügyi világválság magyarországi hatásait, jelentős késéssel reagáltak az egyre gyorsabban romló hazai helyzetre, vagy a válság gyors, egy-két hónapban mérhető lefolyását jövendölték. Ráadásul sok bank még október elején is egyre-másra reklámozta kedvezőbbnél kedvezőbb hitelfelvételi konstrukcióit.
Komoly aggályokat vet fel, hogy mindezek alapján a polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki, és emiatt sokan akár elhibázott pénzügyi, befektetési döntéseket is hozhattak – gondoljunk csak a hitelfelvételre, a jelzálogra, az ingatlan adásvételre, valamint a pénz- és tőkepiaci tranzakciókra.
Fidesz: a válság lerántotta a leplet
Ami a legnagyobb ellenzéki párt szereplését illeti, az elemzés szerint a Fidesz már jóval a pénzügyi világválság Magyarországra történő "berobbanása" előtt is aktívan próbálta bevinni a válság témakörét a hazai közvéleménybe. Ám augusztusban és szeptemberben többnyire még az ellenzéki párt sem a közelgő pénzügyi világválságról beszélt, hanem egy olyan szociális és gazdasági krízisről, amelynek előidézéséért Gyurcsány Ferenc elhibázott gazdaságpolitikája a felelős. A Fidesz ezután is konzekvensen azt kommunikálta, hogy a nemzetközi krízis nem okozója, hanem csupán leleplezője volt Magyarország államcsőd közeli helyzetének.
Bár a válság okainak és az azért viselt politikai felelősségnek a megítélésében komoly eltérések mutatkoztak a pártok álláspontjai között, a pénzügyi világválság és a specifikusan magyar, belpolitikai, szociális és gazdasági válság szeptember végétől szorosan összekapcsolódott az SZDSZ és az MDF kommunikációjában is.
A BKF elemzése összességében kiemeli, hogy a válság kommunikációjának hazai ellentmondásosságát, fáziskésését az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Ebben a folyamatban az egyik politikai tábor arra koncentrálta kommunikációját, hogy a mélyülő válság miatt az ezért felelős kormánynak azonnal le kell mondania, a másik pedig - épp ellenkezőleg - azt állította: az ország sikeresen túljutott a nehezén, és ígéretes jövő küszöbén áll.
Későn lépett a sajtó
A tanulmány megemlíti a sajtó felelősségét is. Sok szakmai véleményformáló és médium ugyanis jelentős késéssel ismerte fel a Magyarországra leselkedő veszélyeket és nem fordított kellő figyelmet a válság várható hétköznapi hatásainak ismertetésére, a lakosság felkészítésére.
Az elemzés összefoglalójában megállapítja, hogy a vizsgált időszak óriási hatást gyakorolt a társadalom egészére, többek közt Gyurcsány Ferenc és kormányának sorsára, és hűen tükrözte a hazai társadalmi kommunikáció szinte minden problémáját.
Dr. Vass László, a BFK rektora szerint az elemzés egyben rávilágított a szavak és a nyilatkozók óriási felelősségére, a kommunikációs szakértelem és etika óriási társadalmi jelentőségére. Ezeket a tanulságokat ígérete szerint közvetlenül át fogják vinni a kommunikáció oktatásába is.
Menedzsment Fórum
