Az egykori állami távközlési monopólium, a DT, amelyben a német állam jelenleg is 32 százalékos részesedéssel rendelkezik, egy hónappal az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) kiterjedt elektronikus megfigyelési rendszeréről, a PRISM-ről kiszivárogtatott információk miatt kirobbant botrány után indította el "E-mail made in Germany" programját.
Az ország történelmi múltja miatt a német közvélemény különösen érzékeny a magánszférába történő hatósági behatolásokra.
A német Der Spiegel magazin júniusban egy NSA-dokumentumra hivatkozva arról számolt be, hogy az amerikai szervek havi átlagban mintegy félmilliárd német telefonbeszélgetést, elektronikus levelet és sms üzenetet fognak el.
A Deutsche Telekom és partnere, a United Internet szolgáltató ezentúl SSL (Secure Sockets Layer) kódolással fogja titkosítani a lakosság elektronikus levelezését, és a levélforgalmat kizárólag német szervereken bonyolítja majd.
A titkosítás kezdetben csak a Deutsche Telekom T-Online, illetve a United Internet GMX és WEB.DE szolgáltatásának előfizetői között működik majd, de ezek együttesen a Németországban létező email címek kétharmadát alkotják.
"Ez alapjaiban változtatja meg a helyzetet" - mondta Sandro Gaycken, a Freie Universität Berlin kiberbiztonsági professzora. "Az NSA persze így is hozzá tud férni a levelekhez ha akar, de a tömeges titkosítás jelentősen megnehezíti és megdrágítja számára a dolgot" - mutatott rá.
Stefan Frei, az NSS Labs IT-biztonságtechnikai vállalat kutatási igazgatója a helyes irányba tett lépésnek nevezte a távközlési cégek döntését. "A kezdeményezés megoldja ugyan a kommunikációs csatornák körüli mindennapi szimatolás problémáját, de abban nem akadályozza meg a hatóságokat, hogy megszerezzék a kívánt adatokat" - mutatott rá.
A Deutsche Telekom szóvivője, Philipp Blank az AP hírügynökségnek elmondta, hogy a vállalat nem ad hozzáférést külföldi hírszerző szerveknek a németországi adatforgalomhoz, de hozzátette, hogy "a német törvények ránk is vonatkoznak".
A német törvények lehetővé teszik az illetékes nemzetbiztonsági szerveknek a kommunikációs csatornák lehallgatását és kereskedelmi szolgáltatóknál tárolt adatok kikérését. A német hatóságok bizonyos feltételek teljesülése esetén át is adhatnak adatokat külföldi társszervezeteknek.
A német belügyminiszter üdvözölte a távközlési szolgáltatók kezdeményezését.
Az önmagát Európa legnagyobb hacker szervezetének nevező Chaos Computer Club közleménye szerint a távközlési vállalatok által alkalmazott technológia "nem tudja megakadályozni lehallgató állomások telepítését a rendszerre".
Az amerikai International Data Corporation (IDC) informatikai piackutató vállalat számításai szerint a lehallgatási aggodalmak miatt Németországban a 2012-es 3,16 milliárd euróról az idén 3,33 milliárd euróra nő majd az informatikai biztonsági eszközök, vírusirtók és tűzfalak, hozzáférési adminisztrációs szoftverek forgalma.
A német informatikai ágazat több mint 2 ezer vállalatának szakmai képviseletét ellátó Bitkom szintén nagy forgalomnövekedésre számít az informatikai biztonságtechnikai eszközök piacán.
"A PRISM és Tempora programokról szóló jelentések lényegesen megemelték az informatikai biztonsági tudatosságot" - fogalmazott Dieter Kempf, a Bitkom elnöke közleményében, hozzátéve, hogy a piaci forgalom növekedése ezek után jóval meg fogja haladni a korábban jelzett 5 százalékot.
MTI
