A nyugdíjpénztárak piacának egyes szereplőinél téma lehet a tízéves várakozási idő lejárta, mely az idén 13 ezer főt érint. Tízéves tagság esetén a meglévő összeg 30-50 százalékát teszi ki a pénztárhozam, legalábbis a többség teljesítménye ide sorolható.
A pénztártagok döntését némileg leegyszerűsíti az a hatályos jogszabály, amely a kifizetést adó- és eho-kötelessé teszi, legalábbis, ha a pénztártag nem érte el a nyugdíjkorhatárt. Ez esetben aligha éri meg kivenni a pénzt, hiszen 1,5 millió forint éves jövedelem felett a pénztártagokat 38 százalékos személyi jövedelemadó és 11 százalékos eho is terheli. Ebben az esetben egy-egy év türelem gyümölcse a pénztár hozamán kívül majdnem 5 százalékkal kisebb közteher. A tíz év leteltét követően ugyanis évről évre tíz százalékkal csökken az adó: 21 évnyi pénztártagság után tehát a teljes összeg megilleti a tagot. Az ügyfél döntésében az adózási szempontok mellett vélhetően szerepet játszik a nyugdíjig hátralévő idő, illetve a hozamok is.
A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint a korán indult 17 pénztár közül az összeolvadások következtében már csak fél tucat található meg, ezek között akad, ahol a tagok harmada is bekerülhet ebbe a kategóriába.
A jövő esztendő azonban kritikusabb lehet, hiszen akkor már közel 200 ezer embernek jár le a tízéves várakozási ideje. Ha az idei hozamok sem nyújtanak reálhozamot, akkor már érzékelhetően többen voksolhatnak a kivonulás mellett, derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Döntés előtt a nyugdíjpénztárak tagjai
Néhány önkéntes nyugdíjpénztárnál már most komoly gondot jelenthet egy nagyobb elvándorlási hullám, ám még kritikusabb lesz a cégek számára a jövő év, írja a Világgazdaság.
