450 helyett 300 forintos alapdíjjal, 280 helyett 130 forintos kilométerkénti tarifával és 70 helyett 25 forintos percdíjjal startol az Uber Budapesten. Ugyanakkor a fővárosi taxisok között ismeretlen 400 forintos minimális díjjal és 600 forintos lemondási pénzzel is számolni kell, amely utóbbi alól a cég működési elvéből kiindulva nem lehet kibújni. Ezek alapján jól tippeltünk korábbi cikkünkben, hogy az új szolgáltatás komoly fejfájást okoz majd a budapesti személyszállítási szolgáltatóknak.
A cég honlapja szerint itthon egyelőre csak az Uber X indult útnak, amely a Suzuki Ignistól kezdve a Skoda Octavián keresztül egészen a Mercedes C-osztályig bármit jelenthet.
Az Uber számos városban kiváltotta a taxisok nemtetszését, ez persze Budapesten sincs másként. A 444.hu által megszólaltatott Metál Zoltán szerint "heteken belül módosulhat a 2012-ben elfogadott vonatkozó törvény személyszállításról és fuvarozásról szóló része, ami végleg illegálissá tenné az Ubert". Az Országos Taxis Szövetség vezetője a portálnak elmondta, „hogy jelenleg még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium próbál ellenjavaslatokat tenni a szabad szolgáltatások mellett érvelve, de ő mégis bízik benne, hogy az Uber tevékenykedését lehetetlenné tevő törvény hamarosan megszületik.”
A taxisok - nemcsak Magyarországon - azzal érvelnek, hogy az engedély nélkül fuvarozó Uberesek komoly előnyt élveznek velük szemben. Egy enélkül dolgozó fuvaros azonban elesik minden olyan előjogtól, amely a „hagyományos” taxisokat megillet. Ilyen például a buszsáv és a drosztok használata, vagy a behajtási lehetőségek olyan területekre, ahova fehér rendszámos kocsival nem lehet. Ez egyébként komoly hátrányt jelenthet majd az Uber használóinak, hiszen a dugóban araszoló autókban bizony pörögni fognak a percdíjak.
Az mfor.hu-nak sikerült elérnie Patrick Studener-t, a cég szóvivőjét, aki szerint az Uber bevezetésével mindenki nyerni fog. Nem csak a fokozódó verseny miatt, hanem azért is, mert a cég megjelenésével egyre inkább nőhet azok száma, akik a saját autó helyett alternatív közlekedési módokat választanak, ez pedig nem csak az Uber sofőrjeinek, de a taxisoknak is kedvező lehet.
Adózási kérdések
Komoly dilemma elé állíthatja az adóhatóságot is, hogy miként fogja beszedni az Uber sofőröktől a bevételüket terhelő adókat. Azt tudjuk, hogy a viteldíj a központba fut, illetve onnan emelik le az utasok kártyáiról az útiköltséget, amelynek 80 százaléka a sofőré, 20 pedig a cégé. A kérdés, hogy ki lesz az adóalany, az Uber talál-e majd kiskapukat és ha rendesen adózik, akkor vajon megéri-e majd a szolgáltatás a sofőröknek ilyen alacsony díjak mellett.
Az adózás kapcsán Patrick Studener azt mondta, hogy az Uber működése pont a készpénzforgalom kizárása miatt jóval átláthatóbb, mint a hagyományos taxizás esetében, ahol még mindig nagy a nem elektronikus fizetések aránya. Az sofőrök pedig ugyan úgy vallják be bevételüket az adóhatóságnak, ahogy más foglalkozást űzők a helyi szabályoknak megfelelően. A szóvivő szerint az Uberben az a jó, hogy lehet részmunkaidőben is űzni akár egy főfoglalkozás mellett, így mellékkeresetként nem helyezi nyomás alá a sofőröket, hogy ha nincs elég fuvarjuk, akkor nem jönnek ki hó végén.
A közösségi fuvarozás kapcsán az Adó Online korábban már megkérdezte a NAV-ot, hogy milyen közteherviselési kötelezettségek terhelik a cégeket és a sofőröket. A Budapesten már működő, az Uberhez hasonló Wundercarral kapcsolatban az adóhatóság azt válaszolta, hogy a "rendszerben a sofőr elsődlegesen saját úti célja elérése érdekében utazik. Utas felvétele esetén a szolgáltatáshoz esetlegesen kapcsolódhat díjfizetés, mivel a honlap szerint a szolgáltatásért nem kötelező fizetni. Az így szerzett jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amellyel összefüggésben tekintettel a saját használat elsődlegességére, a bevétel nem csökkenthető. Az egyéb jövedelmet 16 százalék személyi jövedelemadó és 27 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli. Tekintettel arra, hogy kifizető hiányában a jövedelem bevallására, az szja és az eho megfizetésére a magánszemély köteles, a bevétel 78 százalékát kell jövedelemként figyelembe venni. Azon magánszemélyeknek, akik egyéb jövedelmet szereznek és vallanak be szja-bevallásukban, nem kell adószámmal rendelkezniük. Egyéb engedélyekről az adóhivatal nem tud felvilágosítást adni”.
Arra egészen biztosan lehet számítani, hogy ha a közösségi fuvarozás elterjed Magyarországon is, akkor az adóhatóság mindent megtesz majd annak érdekében, hogy ne hagyja a sofőröket a szürke vagy fekete zónában, már ami az adózást illeti.
Szász Péter
mfor.hu
