Michele Cercone, a brüsszeli bizottság közlekedésügyi szakterületének a szóvivője arra a sajtóértesülésre reagált, miszerint az unió végrehajtó testülete kapcsolatba lépett a magyar hatóságokkal, és arra vár tőlük választ, mennyiben tekinthető a Malév uniós légitársaságnak, hiszen a kormány eladta az abban való részesedés 99,95 százalékát az AirBridge nevű magyar cégnek, amely az orosz AiRUnion-KrasAir nevű holdinghoz tartozik.
Az erről szóló internetes médiabeszámoló szerint a magyar sajtó rendszeresen orosz ellenőrzés alatt álló cégnek minősíti a Malévet.
A beszámoló idézett egy brüsszeli bizottsági illetékest, aki szerint amennyiben egy légitársaság tulajdonlása több mint 49 százalékban nem uniós érdekeltségű, és a cég ténylegesen nem uniós érdekeltség ellenőrzése alatt áll, akkor nem tekinthető közösségi - uniós - szállító cégnek, és így nem részesülhet az egységes európai piac előnyeiből. Az illetékes hozzátette: egyes vállalatok olyan különleges konstrukcióban működnek, amellyel eleget tesznek a fenti EU-követelménynek, de azt nem tudta megmondani, hogy a Malév esete is ilyen-e.
Cercone az MTI-nek adott válaszában azt emelte ki, hogy a magyar hatóságokkal való kapcsolatfelvétel nem különleges, egyedi jellegű eset.
"A Bizottság nem kifejezetten a Malév ügyét vizsgálja, csupán alkalmazza a szabályokat, és azt várja a nemzeti hatóságoktól, hogy ellenőrizzék a légitársaság feletti tényleges ellenőrzés kérdését. Ez olyan feladat, amit minden hasonló esetben rendszeresen elvégez a Bizottság" - mondta a szóvivő.
Megerősítette, hogy amennyiben egy uniós légitársaság tárgyalást folytat egy nem uniós légitársasággal, akkor bizonyítania kell saját nemzeti hatóságának, hogy ő maga legalább 51 százalékban EU-személy vagy EU-testület tulajdonában és ellenőrzése alatt áll. Ellenkező esetben elveszti az EU belső piacához való tartozásból fakadó előnyöket, hiszen harmadik országbeli légitársaságnak minősül.
