Szokásos havi foglalkoztatási figyelőjében az Európai Unió végrehajtó testülete hangsúlyozta, hogy a munkaerő-piaci kilátások uniószerte kedvezőtlenek még erre az évre. Az év végére ugyanakkor várható, hogy kiegyenlítődik a helyzet. A jelentés szerint uniós szinten már csak egy tagállamban, Lettországban mértek éles emelkedést a munkanélküliségi rátában.
Az áprilisi figyelőben a bizottság az északi EU-tagállamokban, valamint Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Nagy-Britanniában vette górcső alá a helyzetet. Az elemzésből kiderül, hogy szinte valamennyiükben csökkent a visszaesés üteme, helyenként meg is állt a munkanélküliség növekedése. Németországban és Nagy-Britanniában is stabilizálódott a foglalkoztatás szintje.
Magyarországról - néhány más tagállam mellett - a bizottság előző figyelőjében készített részletesebb összeállítást, amelyben egyebek között kiemelte, hogy a válság kezdete óta a fiatalok munkanélküliségi mutatója emelkedett különösen élesen, és januárban meghaladta a 30 százalékot. Az akkori elemzés szerint Magyarországon a válság kezdete óta nagyobb mértékben nőtt a munkanélküliség az EU-átlagnál. Az uniós számítás szerint jelenleg 11,1 százalékos ráta a hetedik legmagasabb a tagországok közül - áll a jelentésben.
A foglalkoztatás hanyatlását az ipari, kereskedelmi, közlekedési és távközlési ágazatokban csak kismértékben enyhítette a munkahelyek gyarapodása néhány más ágazatban. A termelés csökkenése miatt pedig eltolódás volt megfigyelhető a teljes munkaidőtől a részmunkaidő, illetve az átmeneti foglalkoztatási szünet felé is, az aktívak számára pedig a bérkilátások váltak korlátozottabbá. Az elemzés arra is kitért, hogy a válságra reagálva a kormány számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy megtartsa a lehető legtöbb munkát, miközben külön figyelmet igyekezett szentelni a leginkább sérülékenyek rétegére és a társadalmi kirekesztődéssel fenyegetettekre is. A foglalkoztatási intézkedések az egész gazdaságot átszőtték, ugyanakkor időben korlátozottak, átmenetiek voltak - emlékeztetett a jelentés.
Tavaly a kormány 50 milliárd forint körül költött ilyen programokra, és ezekkel becslése szerint 140-160 ezer munkahelyet sikerült megmenteni. A márciusi elemzés megerősítette az Európai Bizottság gazdasági előrejelzését, amely szerint idén további 0,8 százalékkal csökken a foglalkoztatás, illetve valamelyest emelkedik a munkanélküliség, emellett élesebbé válhatnak a munkaerőpiac szerkezeti problémái is.
Az egész unióra vonatkozóan ugyanakkor a jelentés azt is megállapította, hogy a stabilizáció jelei egyre jobban megmutatkoznak, és az elmúlt öt hónapban mért munkanélküliség-növekedés a legkisebb volt 2008 közepe óta. Januárban uniós szinten a munkanélküliségi ráta már nem emelkedett, de a 9,5 százalékos arány így is 1,5 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel korábban.
A kedden kiadott áprilisi jelentés szerint egyre érzékelhetőbbek a stabilizáció jelei, de még időt vesz igénybe, mire a gazdasági tevékenység javulása megfordítja az irányokat a munkaerőpiacokon. A munkaerőigény viszonylagos javulást mutat, és már közelít az egy évvel ezelőtti szint felé - derül ki az elemzésből. A vállalatok is kevésbé borúlátóak a foglalkoztatási kilátásokat illetően, és javulnak a fogyasztók várakozásai is.
MTI/Menedzsment Fórum
