Az uniós jogi testület luxembourgi székhelyén kimondott ítélet hozzátette: jóllehet a megállapodást Magyarország csatlakozása előtt kötötték, a csatlakozástól kezdve azt az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján kell vizsgálni.
A törvényszék ezzel az Európai Bizottság álláspontját támogatta, és teljes egészében elutasította a Budapesti Erőmű Zrt. által előterjesztett kereseteket.
Az ítéletről kiadott sajtóközlemény emlékeztet arra, hogy a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások rendszerét Magyarországon a kilencvenes évek közepén hozták létre, amikor a kormányzat az ellátás biztonsága érdekében korszerűsíteni kívánta a villamosenergia-termelési infrastruktúrát. Az állam ezekkel a megállapodásokkal próbálta ösztönözni a külföldi villamosenergia-termelőket a korszerűsítéshez szükséges jelentős tőkeberuházásokra.
A rendszerben az MVM "egyetlen vásárlóként" kötelezettséget vállalt arra, hogy a magyar kiskereskedelmi piac ellátása érdekében több évtizeden keresztül meghatározott mennyiségű villamos energiát rögzített áron megvásárol. Ily módon a termelők számára biztosítottá vált a beruházások megtérülése.
Az Európai Bizottság azonban a magyar EU-csatlakozás után, 2005 novemberében eljárást indított annak érdekében, hogy megvizsgálja a megállapodásoknak az állami támogatásokra vonatkozó uniós joggal való összeegyeztethetőségét, majd két és fél évvel később úgy határozott, hogy a megállapodások a közös piaccal összeegyeztethetetlen állami támogatásokat tartalmaznak, amelyeket a kedvezményezett társaságoknak vissza kellett téríteniük a magyar állam részére. A brüsszeli bizottság érvelése szerint az érintett termelők vonatkozásában kizárnak minden kereskedelmi kockázatot, és e termelőknek a piacon szereplő többi termelőhöz képest előnyösebb helyzetet biztosítanak.
A Budapesti Erőmű mind az eljárás indítására vonatkozó bizottsági döntést, mind a későbbi határozatot megtámadta az uniós bíróság előtt, és csatlakozott hozzá a Pannon Hőerőmű, az AES-Tisza Erőmű és a Dunamenti Erőmű is (utóbbi három beadvány esetében az uniós törvényszék még nem zárta le az eljárást).
A most kimondott ítéletben a bírák megállapították, hogy bár a megállapodásokat a csatlakozás előtt kötötték, nem szerepelnek a csatlakozási szerződésben az EU-ba lépés után is alkalmazandó állami támogatások között. Ezért azokat új támogatásoknak kell tekinteni, és az uniós joggal való összeegyeztethetőségét az Európai Bizottság Magyarország unióhoz való csatlakozásától kezdve vizsgálhatja.
A törvényszék helybenhagyta az Európai Bizottság azon következtetését, miszerint a megállapodások lehetővé tették a villamosenergia-termelők számára, hogy olyan gazdasági előnyökben részesüljenek, amelyekhez nem juthattak volna hozzá, ha az MVM a versenynek kitett piac szabályai szerint járt volna el.
Magyarországon egyébként a kormány már az említett európai bizottsági határozat után programot indított, amelynek célja, hogy kompenzálja a termelőket a hosszú távú megállapodások megszüntetéséből eredő bizonyos költségekért. Ezt a támogatást az uniós bizottság is engedélyezte.
A mostani ítéletben a törvényszék a visszatérítendő támogatás pontos összegének számítására is kitért. Leszögezte, hogy a számításnak "azon feltételek szimulációján kell alapulnia, amelyek mellett az MVM 2004. május 1. és a megállapodások lejáratának időpontja között akkor vásárolt volna villamos energiát, ha nem vonatkoztak volna rá a megállapodásokban foglalt megkötések". A bírák szerint tehát "az Európai Bizottság helyesen választotta a villamos energia azonnali (spot) piacán alapuló szimulációs módszert, mivel a rendelkezésre álló összes többi módszer kevésbé objektív feltételezéseket eredményezett volna, és kevésbé megbízható eredményekhez vezetett volna".
MTI
