A Kopint-Datorg által végzett személyes megkérdezés eredménye szerint egy állampolgár évente átlagosan 1,35 hivatalos ügyet intéz, legtöbbször útlevéllel (16,7 százalék), számlareklamációval és/vagy -befizetéssel (13,9), adóbevallással (12,5), valamint személyi igazolvánnyal (12,8) kapcsolatosan.
Az emberek leggyakrabban információszerzéssel fordulnak valamilyen közhivatalhoz (évente több mint 6 alkalommal). Általában nem tartják komplikáltnak a ügyintézés menetét; legbonyolultabbnak a gyermekgondozási segély (gyes), legkevésbé nehéznek az útlevél intézése bizonyult, és sok szempontból kritikusnak ítélték az építési engedélyekhez kapcsolódó eljárásokat, az átírásit (föld, gépjármű), a gépjárművekkel kapcsolatos ügyintézést.
A lakosság döntő hányada az információszerzés, a tulajdoni lap, a lakcímváltozás, az átíratás és a gyes területén tartja már ma is kiemelkedően fontosnak az elektronikus ügyintézés közeli indulását.
Intelligens Budapest
A Fővárosi Önkormányzat szeptemberi ülésszakán tárgyalják az információgazdálkodási koncepció keretében készülő nyolc projektet. Nem véletlenül nevezik így a koncepciót, a tervek között akad olyan is, amelytől bevételt remélnek megálmodói.
A főváros - a kormányzathoz hasonlóan - első lépésben az e-közbeszerzést szeretné megvalósítani, hogy a jelenlegi lassú és nehézkes procedúrát hamarosan gyors és átláthatóbb tenderrendszer váltsa fel.
A projektek között szerepel a Budapest-portál kialakítása, amely egy-egy területen akár már a jövő nyártól lehetővé tenné az interaktív ügyintézést, on-line szolgáltatások nyújtását. Struktúrájának kialakításánál szempont, hogy elsősorban a fiatal értelmiségiek látogatására számíthatunk – mondja Varga Kristóf SZDSZ-es politikus, a Főpolgármesteri Hivatal informatikai tanácsnoka -, így első lépésben az őket érintő kérdéseket igyekeznek "elektronizálni". A portál kialakításának legfontosabb motivációja, hogy könnyen "emészthető" adatokhoz jusson a lakosság a város gazdálkodásáról, fejlesztési koncepciójáról. A főváros 1,2 milliárd forintot különített el az információgazdálkodási koncepció keretében lévő projektek megvalósítására.
A politikus úgy látja, hogy Magyarország nincs lemaradva az e-kormányzat területén; a világon szinte mindenhol még az első szakasznál, az információszolgáltatásnál tartanak. Arról viszont sem a fővárosi, sem a kormányzati résztvevők nem beszélnek, hogy lesz-e kapcsolat az önkormányzat és a kormányzat portálja között. Bizonyos területeken - például az okmányirodák tevékenysége és a Belügyminisztérium adatai esetén - ez célszerűnek látszik.
E-kormányzat: elkötelezettek-e?
Még egy ideig nem intézhetjük adó-, vám-, cégalapítási és egyéb ügyeinket gyorsabban, egyszerűbben az interneten. Az e-kormányzat ugyanis most még csak információszolgáltatásra törekszik.
