A gázár politikamentességét jól biztosítja a 2008-ban elfogadott gáztörvény, amely azért erősítette meg a Magyar Energia Hivatal jogkörét, hogy a szabadpiaci körülmények között jobban védje a lakossági fogyasztókat – mondta Podolák György, az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke csütörtökön, a gázár témájában összehívott bizottsági ülésen.
A szocialista képviselők kifogásolták a Magyar Energia Hivatal elnöke, Matos Zoltán eljárását, hogy 2010. március 4-én bejelentette a lakosságot is ellátó egyetemes szolgáltatók számára lehetséges áremelés mértékét. A fideszes képviselők sem helyeselték az eljárást, amely lehetőséget adott a szolgáltatóknak, hogy legalább ilyen arányú áremelési igénnyel lépjenek fel, de egyik párt képviselői sem kifogásolták a 10,1 százalékos átlagos áremelés mértékét.
A szocialista képviselők szavazataival a bizottság állásfoglalást fogadott el a kormány számára, amelyben a képviselők megállapították, hogy a jogszabályok alkalmasak arra, hogy a Magyar Energia Hivatal érvényesítse az árban a legkisebb költség elvét. Megállapították azt is, hogy a Magyar Energia Hivatal elnöke a március 4-én tett nyilatkozatával veszélyeztette a hivatal függetlenségét. Az állásfoglalás tartalmazza azt is, hogy az energiahivatal hibázott abban, hogy a beszerzési árban nem vette figyelembe a gázcégek teljes beszerzett földgázmennyiségét és annak árát.
Fónagy Sándor a szavazás előtt javasolta kiegészíteni az állásfoglalást azzal, hogy a szocialista kormányok 15 áremelést hajtottak végre, és azt is, hogy újra kell tárgyalni a közüzemi szolgáltatási szerződéseket. Az állásfoglalásról szóló szavazásban az ellenzéki képviselők nem vettek részt, végül az eredeti javaslatot 14 igen és egy tartózkodással fogadták el.
A bizottsági ülésen Szanyi Tibor szocialista képviselő az árszabályozás kapcsán úgy fogalmazott: "csináltunk egy automatát, de nem számoltunk azzal, hogy (...) valaki rosszul fogja kezelni".
Bencsik János fideszes képviselő áprilisi tréfának nevezte az ülés összehívását, és úgy vélekedett, hogy a hivatal a szolgáltatók indokolatlan - egyebek között presztízsberuházáshoz kapcsolódó - költségeit ismeri el. Fónagy János, szintén a Fidesz képviselője azt fejtegette, hogy a társadalmi feszültség nem mostani áremeléssel keletkezett, hanem azzal, hogy a szocialista kormány 1995-ben privatizálta az energiaszektort.
Puch László szocialista képviselő jelezte, hogy a kőolaj árának változásától függően júliustól 3-8 százalékos gázár-csökkentés prognosztizálható. Hónig Péter közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter a bizottsági ülésen elmondta, hogy gázpiac liberalizációja 2009 júliusától teljes, így az egyetemes szolgáltatói körben azóta vannak tapasztalatok. Ennek alapján módosítottak márciusban két alkalommal is a földgáz árával kapcsolatos miniszteri szintű jogszabályokat, aminek eredményeként 14,7 százalékról 10,1 százalékra mérsékelték a maximális áremelés mértékét.
Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke a képviselőkkel ismertette a gázár meghatározásának módját, és hangsúlyozta, hogy a lehetséges áremelés mértékét a jogszabályok ismeretében bárki kiszámolhatta már március 4. előtt. Ugyanakkor a szolgáltatók akkor már jelezték szándékukat az áremelés arányára - tette hozzá.
A hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a legnagyobb körültekintéssel, a jogszabályoknak megfelelően számolták az egyetemes szolgáltatók maximális árát. Matos Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy a hivatal árkorlátot szab, nem az árról dönt. A szabályozás kezeli a piaci kockázatokat, és nem enged nagyobb kilengéseket az egyetemes szolgáltatói árban. Elmondta azt is, hogy az egyetemes szolgáltatói körben a földgáz speciális termék: a fő szempont az ellátás biztonsága és az ellátás kötelezettsége. Ezért a szolgáltatók hosszú távú szerződésekkel biztosítják egyebek között a mindenkor szükséges gázmennyiséget és a szükséges tárolókapacitást. A hivatal pedig szigorúan az indokolt költségeket veszi figyelembe az árváltoztatási kérelmek elbírálásánál.
Matos Zoltán bemutatta, hogy 2008 júliusa óta mindössze 8,4 forinttal - 103,2 forintról 111,6 forintra emelkedett egy köbméter földgáz ára a 20 köbméter/óra mérővel rendelkező fogyasztók számára. Az energia hivatal elnöke megjegyezte, hogy az egyetemes szolgáltatók 2009-ben az előzetes, nem auditált adtok szerint összesen 13,7 milliárd forint veszteséget voltak kénytelenek elkönyvelni.
Matos Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a háztartások 76 százalékában, 3,2 millió háztartásban van vezetékes földgáz, de a legalsó jövedelmi kategóriába tartozóknak mindössze 48 százaléka tartozik a felhasználók közé. Az energiahivatal elnöke megjegyezte azt is, hogy európai viszonylatban a magyarországi lakossági gázár az alsó harmad közepén van.
MTI
