Magyarország 2013-ra 65 százalékos foglalkoztatottságot tervez, míg az EU már három évvel korábban el szeretné érni a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében 70 százalékot jelent.
A magyar munkaerőpiacot a bérfelzárkózás jellemzi, az elmúlt három évben 23 százalékos volt a reálbér-növekedés - mondta Csizmár Gábor kedden Pápán, egy foglalkoztatás-politikai konferencián. A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter szerint az Európai Unió egyik tagállamában sem volt ilyen dinamikus az utóbbi években a reálbérek emelkedése.
[ajanlo=284][igazitas=left/]A foglalkoztatottak száma ugyanakkor öt éve stagnál, azaz stabilan 3 millió 900 ezer körül mozog. Ez a mintegy 7 millió 200 ezer aktív, munkaképes korú lakosság 57 százalékát teszi ki. Az igen alacsony foglalkoztatási szintünkkel "kilógunk az európai huszonötök sorából", hiszen az uniós átlag 63 százalék, tette hozzá.
Csizmár Gábor szerint az elmúlt három évben megszűnt 275 ezer munkahely, s létrejött 300 ezer. Megjegyezte: három év alatt 60 ezerrel nőtt ugyan a munkanélküliek száma, de ez azzal magyarázható, hogy az inaktív lakosság köréből viszont 140 ezer személyt "ki tudtak hozni". Ismertetése szerint nálunk a munkanélküliségi ráta 7,2 százalék, míg az uniós átlag 9,2 százalékos.
Az utóbbi években a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban csökkent, a szolgáltatások területén pedig emelkedett a foglalkoztatottak száma. Magyarországon a diplomások 82 százalékát, a középfokú végzettségűek 66 százalékát foglalkoztatják, viszont az alapfokú végzettségűeknek csak a 28 százaléka dolgozik. Utóbbiak esetében az uniós átlag 46 százalék.
A nemzeti foglakoztatási akciótervben azt rögzítették, hogy 2013-ban legyen legalább 65 százalékos a foglalkoztatottság, ami lényegében az EU mai átlaga; 2005-ben 57 százalékos foglalkoztatási ráta érvényesült. Az EU foglalkoztatási célja az - a lisszaboni perspektíva alapján -, hogy 2010-re érje el a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében a 70 százalékot jelenti - írja az MTI.
A Menedzsment Fórum korábbi cikkében olvashatták, hogy hatékonyabb kormányzati lépéseket sürget a munkanélküliség növekedésének megállítására, majd csökkentésére az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ). A munkanélküliség a szervezet szerint trendszerűen emelkedik, az utóbbi egy évben 5,9 százalékról 6,9 százalékra nőtt, s nem fogadható el az a magyarázat, hogy az Európai Unió többi országában ennél is magasabb az állástalanok aránya. Az Európai Unió legújabb célkitűzése , hogy az évtized végére legyen 6 millióval több munkahely.
Egy évtizedre vagyunk az uniós foglalkoztatottságtól
Hazánk 2013-ra 65 százalékos foglalkoztatottságot tervez, míg az EU már három évvel korábban el szeretné érni a teljes foglalkoztatási szintet, ami lényegében 70 százalékot jelent.
