Egymástól távolodva...
Az idei évben a magyar gazdaság recesszióba fordult, a 15-64 éves korcsoport foglalkoztatottsága ennek ellenére ismét válság előtti szintre emelkedett. Bár a közgazdaságtan szerint a foglalkoztatotti statisztika általában 2-3 negyedéves késéssel leköveti a konjunktúra fordulatait, az idei évben teljesen elvált egymástól a két görbe. Szakemberek szerint az elválás alapvetően nem jelenthetne egyébként problémát, hiszen a GDP termelése és az emberi munka közötti korreláció már nem annyira erős, mint korábban, és egyre gyakoribb, hogy a növekvő GDP-hez stagnáló, vagy esetleg csökkenő foglalkoztatottság társul. Hazánkban viszont egyáltalán nem erről van szó, hiszen ellentétesek a folyamatok: csökkenő GDP-ről és bővülő foglalkoztatottságról árulkodik a statisztika.
Az ellentétes folyamatoknak az az eredménye, hogy idén egy dolgozó kevesebb hozzáadott értéket állít elő, mint tavaly, ami két dologra vezethető vissza. Részben annyira alacsony a beruházási szint, hogy az elöregedő géppark szinten tartásához szükséges fejlesztések sem mindig történnek már meg, így csökken a termelés hatékonysága, másrészt pedig mivel a foglalkoztatás bővítése a közfoglalkoztatottságnak köszönhető, az egy dolgozóra jutó hozzáadott érték így elmarad a korábbiaktól. A közmunkaprogramok keretében ugyanis közel sem végeznek az érintettek olyan értékű munkát, mely a versenyszféra akármelyik ágazatában realizálódhatna.
Összhangban...
Ahogy láttuk, a foglalkoztatottak számának alakulása nem követi le a gazdaság alakulását, ám ennél sokkal szorosabb kapcsolat mutatkozik a GDP és a versenyszféra alkalmazotti létszáma között.
A gazdaság növekedése szempontjából kulcsfontosságú területen, vagyis a versenyszféra öt főnél többet foglalkoztató vállalkozásainál év eleje óta átlagosan több mint 30 ezer fővel marad el a 2011-es azonos időszakánál az alkalmazottak létszáma.
A vállalatok alacsonyabb munkaerőigénye tökéletesen visszatükröződik az újonnan létrehozott piaci munkahelyek számában is, mely szintén év elejétől kezdve rendre elmarad az előző évitől.
Ez szintén megerősíti azt, hogy a magánszféra addig nem fog tudni magához térni, ameddig a GDP nem fordul pozitív tartományba. Mivel azonban jövő évre az elemzői konszenzus szerint csak minimális növekedés történhet a gazdaságban, a versenyszféra munkaerőpiaca az év első felében optimális esetben is csak a jelenlegi szinten történő stagnálásra lesz képes.
Persze ezzel együtt a foglalkoztatottság - becsléseink szerint - tovább bővülhet nemzetgazdasági szinten, hiszen a kormány 2013-ban az ideinél is nagyobb szerepet szánna a közfoglalkoztatásnak, több embernek szeretnék megadni ezt a lehetőséget, mely várakozásaik szerint a munkanélkülieket visszavezeti az elsődleges munkaerőpiacra.
Székely Sarolta
mfor.hu
