3p

Hol éri a magyar gazdaságot a globális recesszió?
Lehet idén is költségvetési osztogatás? Bóvliba vágják Magyarországot?

Online Klasszis Klub élőben László Csabával!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. május 7. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Minden ember más és más, így hát nem csoda, hogy gyakran adódik nézeteltérés a munkahelyeken két ember közt. A kérdés csak az, hogy milyen individuális differenciák szülhetnek konfliktust? Alapvetően két nagy csoportról beszélhetünk: az egyik a fizikai-, melybe beletartozik: a magasság, a súly, a hajszín, a hajviselet, a szemszín, a testalkat és a megjelenés; a másik körbe az úgynevezett pszichológiai különbségek tartoznak, úgy, mint: a személyiség, a viselkedés vagy attitűd, az észlelés, a motiváció, a tanulási stílus, a kreativitás és a szükségletek. Jelen cikkemben a második, azaz az egyének közötti pszichológiai különbségekkel, és azok a vállalati menedzsmentre gyakorolt hatásaival foglalkozom részletesebben.

A Személyiség

Jártunkban, keltünkben biztos, hogy sokszor hallottuk már a kifejezést: X vagy Y egy igazi személyiség. De, mit is jelent a szó személyiség? A legegyszerűbben talán úgy definiálhatnánk, hogy a személyiség nem más, mint egy ember pszichológiai tulajdonságainak és viselkedési jellemzőinek összessége, melynek köszönhetően az illető megkülönböztethető egy másik embertől. A személyiséget három tényező befolyásolja:
Az első csoportba az úgynevezett determinánsok tartoznak, melyek nagymértékben járulnak hozzá a gyermek fejlődéséhez és ezen keresztül a személyiség kialakulásához. A determinánsokon belül a személyiség kialakulásának első meghatározó tényezője a biológiai adottságok csoportja, ahova azok a gének tartoznak, melyeket szüleinktől örököltünk, s melyeknek fizikai jellemzőinket köszönhetjük.
[ajanlo=1463][igazitas=right/]Azonban ennél sokkal fontosabb az úgynevezett szociális háttér, mely a második csoportba tartozik, s azt bizonyítja, hogy egy ember személyisége nagyban függ attól, hogy a szülők, hogyan nevelték őt gyermekkorában.
A kulturális tényezők- a determinánsok harmadik csoportja-már közvetlen a gyermek születésénél kihatnak annak személyiségére. Példa: a leány, aki egy olyan társadalomban nő fel, ahol az asszonyok szerepe csak másodlagos, sokkal nehezebben tud érvényesülni, mint az, aki olyan kultúrából jön, mely a férfiak, és nők egyenrangúságát hirdeti.

A második csoportba a végső személyiség kialakulásához vezető fejlődési szakaszok sorolhatók. Sigmund Freud szerint 4 szakaszról kell beszélnünk (1.Függő, 2.Megszálott, 3.Oedipuszi, 4.Érett) melyeknek köszönhetően az éretlen személyiség eljuthat az érett személyiségig. [ajanlo=1464][igazitas=right/]Freud úgy gondolta, hogy az egyes szakaszok közötti mozgást nagyban a tudat alatti vágyak és szükségletek vezérlik; míg más elméletek szerint az emberek igenis tudatosan formálják személyiségüket és tesznek meg minden erőfeszítést azért, hogy egyik szintről a másikra jussanak.

A harmadik csoportba a tulajdonságok tartoznak, melyeknek kialakulásában szintén nagy szerepet játszik a pszichológia. Egy elmélet szerint a tulajdonságok lehetnek felszínesek, mint például az őszinteség, vagy kedvesség; vagyis olyanok melyeket azonnal fel lehet ismerni; illetve forrás tulajdonságok, mint például a bizalom, vagy érettség; vagyis olyanok melyeket csak idővel ismerhetünk meg.

Haladva tovább a pszichológiai különbségek ösvényén, következő cikkemben a munkahelyi attitűd problémákkal foglalkozom.

Grotte Judit

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!