Ez a szövetség, a Global Hybrid Cooperation nem új keletű: a Michigan állambeli Troy-ban lévő hibridfejlesztési központban a három cég mérnökei tavaly óta dolgoznak az egyes alkotóelemek fejlesztésén: elektromotorokon, nagy teljesítményű elektronikán, váltóműn, vezetékelésen, energiamenedzsmenten és szabályzóegységeken a hibrid rendszer számára.
Eközben a Mazda a norvégiai ONS 2006 energetikai kiállításon és konferencián mutatja be RX-8 Hydrogen RE jelzésű hibrid modelljét, Japánban pedig év eleje óta lehetőség van hasonló típus lízingelésére is. A hidrogén üzemanyagként való felhasználása azonban nem egyszerű: az autógyártók a kúthálózat kiépítésére várnak, miközben az üzemanyag-értékesítő cégek a hidrogénnel is működő járművek tömeggyártásáig nem akarják megkezdeni az infrastruktúra kiépítését.
Messze még a hidrogén-tankolás kora
A jövő egyik elképzelhető alternatívája, a tüzelőanyag-cellás jármű fejlesztése is jól halad. A programban a GM, a Ford, a DC és a Hyundai autógyár, a ChevronTexaco, a BP és a Shell olajvállalat, továbbá a hidrogénüzemanyag-cellák legnagyobb előállítója, a Ballard Power Systems vesz részt. A fejlesztéshez a részt vevő vállalatok és a kormány fele-fele arányban 380 millió dollárral járultak hozzá. Az üzemanyagcellás jármű működése azonban szénhidrogénen, földgázon alapul; előnye az, hogy hatásfoka mintegy 15 százalékkal haladja meg a belsőégésű motorok közel 40 százalékos ilyen értékét, és nem bocsát ki káros anyagot, előállítási költsége viszont magas.
Szakértők szerint az üzemanyagcella csak út a távlati cél, a hidrogénhajtású autó felé, ám a hidrogén kezelése igen nehézkes, és a jövő fejlesztőinek meg kell oldaniuk a biztonságos tankolás feladatát is. Ezért szakértők szerint a hidrogénhajtású járművek elterjedésére nem számíthatunk 15 éven belül - közli a Világgazdaság.
