A csatlakozó országok közül egyelőre csak hazánk jelentett be munkavállalási korlátozást az EU jelenlegi tagállamaival szemben, olvasható a Világgazdaság cikkében. A korlátozó intézkedések az Európa Bizottság szerint egy tagállam részéről sem indokoltak.
A jelenlegi tizenöt tagország közül lényegében mindegyik megtagadja a csatlakozó nyolc kelet-európai ország polgáraitól a szociális ellátórendszerhez való teljes és azonnali hozzáférést. A munkavállalást önmagában tekintve viszont Nagy-Britannia, Írország, Svédország és Dánia szabad utat enged, a többiek különböző mértékben korlátokat emelnek. A csatlakozók közül még csak Magyarország jelentett be viszonossági korlátozást. Az Európai Bizottság, mely nem kommentálta a magyar lépést, úgy véli, a korlátozó tagországok nagyon hamar fel fogják ismerni, hogy nem lesz szükség ezek fenntartására a maximum hétéves átmeneti időszak egészében.
A munkavállalók beáramlásától való félelmet kevés tény támasztja alá. Magyarország esetében például csak minden századik munkavállaló esetében prognosztizálja a szerdán nyilvánosságra hozott tanulmány, hogy külföldön fog munkát vállalni. Igaz, nálunk a tanulmány szerint a bérek csak az EU-átlag ötödét teszik ki, a munkanélküliség viszont 2,2 százalékkal alatta marad a tizenötökének. Lengyelországból, ahol húsz százalékos a munkanélküliségi ráta, inkább várható lesz munkaerő-vándorlás. A PricewaterhouseCoopers felmérése szerint a fiatal lengyelek 40 százaléka, vagyis hatmillió ember szeretne élni az EU-csatlakozás nyújtotta elhelyezkedési lehetőségekkel, írja a Népszabadság.
Kapcsolódó anyagok
Magyarország is korlátozza a külföldiek munkavállalását
EU-s munkavállalási lehetőségek
Egyötödét keressük az EU-s átlagnak
A csatlakozó országok közül egyelőre csak hazánk jelentett be munkavállalási korlátozást az EU jelenlegi tagállamaival szemben, olvasható a Népszabadság cikkében. A korlátozó intézkedések az Európa Bizottság szerint egy tagállam részéről sem indokoltak.
