Egyre népszerűbbek a devizaalapú hitelek
A hitelfelvételek (vagyis a hitelfelvételi tranzakciók) összetétele szempontjából fontos, hogy 2004-től kezdve a fogyasztási és egyéb hitelek felvételi egyenlege - kétéves közjátékot követően - ismét meghaladja a lakáshitelekét. Ugyanez nem mondható el a hitelállományok vonatkozásában: a lakás- és a többi hitelfelvétel között 2002 és 2004 között szétnyíló olló következtében a lakáshitel-állomány értéke több mint másfélszerese a többi hitelállományáénak.
Szintén fontos ugyanakkor, hogy 2004 második felétől kezdve mind a lakás-, mind pedig a fogyasztási és egyéb hiteleknél megnőtt a devizaalapú hitelek népszerűsége. Ennek fő oka a kamatkülönbözet. A gyors növekedéshez azonban feltehetőleg hozzájárul az is, hogy a hitelt felvevő háztartások jelentős része nincs kellőképpen tisztában az árfolyamkockázat meglétével. A bankok viszont alkalmazkodnak a potenciálisan kockázatos devizahitelek iránti kereslet megugrásához, mivel a hitelezők közötti éles verseny rászorítja őket a nagyobb kockázat felvállalására.
Ez az MNB szerint meglehetősen aggasztó, és a hitelportfóliók romlását vetíti előre. (A gépjármű-hitelek esetében ez a romlás már ma is látható. Igaz, nem az árfolyam, hanem a hitelezési feltételek lazítása következtében, amire a verseny kényszerítette rá a pénzügyi vállalkozásokat.) A devizahitel-felvételek megnövekedett súlya eltérő mértékben ugyan, de tükröződik a hitelállományok belső arányaiban is. Míg a hosszú távú fogyasztási hitelek esetében a devizahitelek állománya mára jelentősen meghaladja a forinthitelekét, addig a lakáshitelek esetében ettől még messze vagyunk, habár a devizahitelek súlya itt is növekszik.
Matheika Zoltán(tudományos munkatárs, Kopint-Datorg Rt.)
