Az újság a legnagyobb veszélyforrásnak a beruházások helyszínén jelentkező politikai feszültségeket látja, ezeknek ugyanis a kínai cégek, illetve azok alkalmazottai is könnyen részeseivé válhatnak. Példaként az elmúlt hónapok eseményeit hozza a lap, január végén 29 kínai építőmunkást raboltak el helyi kormányellenes erők Szudánban, három nappal később 25 kínai munkást Egyiptomban beduinok ejtettek fogságba.
Ugyancsak egyre komolyabb problémákat okoz a gyenge gazdasági növekedéssel küszködő külföldi piacokon jelentkező protekcionizmus. Kína a tavalyi év során több esetben is protekcionizmussal vádolta többek közt az Egyesült Államokat és az Európai Uniót, egyebek mellett a megújuló energiák és az autóipar ágazataiban. Ez a trend figyelhető meg Dél-Amerikában - főképp Brazíliában, Argentínában -, s a kereskedelmi akadályok sok esetben elsősorban a kínai gyártók ellen irányulnak - írta a lap.
Bizonytalansághoz vezet a valutaárfolyamok állandó ingadozása is. A jüan esetén ez még másfél évig tart majd, aztán stabilizálódik a kínai fizetőeszköz - jósolta a hét végén Li Tao-kuj (Li Daokui), a kínai központi bank egyik tanácsadója.
A külföldön befektető kínaiak segítésére a pekingi kereskedelmi minisztérium egy veszélyeket előrejelző, figyelmeztető rendszer kiépítését kezdeményezte, emellett a tárca a külföldi befektetői környezetet illető tanulmányok gyakoribb publikálását ígérte.
A minisztérium adatai szerint tavaly év végén 18 ezer kínai cég 1,5 ezer milliárd dollár értékben fektetett be külföldön, 1,2 millió munkahelyet teremtve ezzel a határokon túl.
MTI
