A 2003-as évben a munkahelyi fegyelmi szabályok megszegése, az elbocsátások és a szabadságolás területén alakult ki a legtöbb, jogi útra vitt konfliktus a brit vállalatoknál. A legtöbb esetben peren kívüli egyezséggel oldották meg a felek a problémát. A munkajogi tanácsadók egyébként úgy látják, az egyetlen megoldás a vitás ügyek hatékony kezelésére, illetőleg megelőzésére a dolgozókkal történő folyamatos párbeszéd.
A perek számának emelkedése a jövőben is folytatódik, mivel a munkavállalást szabályozó törvények egyre kiterjedtebben térnek ki a nemi vagy faji diszkrimináció eseteire, a munkakörülményekre és legújabban a szexuális, illetve a vallási megkülönböztetésre.
Mint egy tavalyi amerikai felmérésből kiderül, a leggyakrabban a munkavállalók az életkorral kapcsolatos diszkrimináció miatti inditott perek esetében jönnek ki anyagilag előnyösen a perből. Ennél valamivel kisebb mértékű kártéritést itéltek meg fogyatékosság miatti hátrányos megkülönböztetés esetén, még kevésbé voltak jövedelmezőek a sértettek számára a faji diszkrimináció miatti perek. Annak ellenére, hogy nemi alapú megkülönböztetés esetén a munkavállalók igen magas, mintegy 79 százalékos arányban megnyerik a pereket, ezekben az esetekben is igen alacsony kártéritést itél meg a munkaügyi biróság.
Magyarországon január 27-én lépett életbe az a törvény, amely a korábbiaknál kiemeltebben foglalkozik a munkahelyi hátrányos megkülönböztetés kérdésével. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértéseként értelmezi az új jogszabály a közvetlen és a közvetett hátrányos megkülönböztetést, a zaklatást, a jogellenes elkülönítést, a megtorlást és az ezekre adott utasítást. A magán- vagy közszférában működő, jogsértést elkövető intézmények elvileg akár többmilliós büntetésre is számíthatnak. A szakértők itthon is a peres ügyek megszaporodására számitanak.
(Menedzsment Fórum)
Egyre több a munkaügyi per
Egyre növekszik a munkaügyi perek száma a brit munkahelyeken, derül ki a BBC News cikkéből.
