A bizottság a kormánypárti képviselők 12 igen, és az MSZP-s, valamint jobbikos képviselők 4 tartózkodó szavazata mellett bocsátotta a javaslatot általános vitára, amely szerdán kezdődik. Jáczku Tamás, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) főosztályvezetője elmondta, hogy a javaslat első része módosítja a Munka törvénykönyvében (Mt.) a távolléti díj számítását, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt.
A javaslatcsomag második része a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény módosítását tartalmazza: az önkormányzati hitelfelvételt szabályozza, valamint a helyhatóságok kezességvállalását állami engedélyhez köti.
Jáczku Tamás kifejtette: az Mt.-hez és a közalkalmazottak jogállásáról szóló módosításoknak alapvetően pontosító funkciója van. Kifejtette, hogy a távolléti díj kapcsán idén január óta életben lévő számítási mód, a 174-gyel történő osztás anomáliákat okozott, mivel a szabadságos hónapokban más-más munkabért kaptak a munkavállalók. A szociális partnerekkel való egyeztetéseken dolgozták ki ennek a módosítását, amelynek eredményeképpen a havibéres munkavállaló ugyanannyi munkabért visz haza akkor is, ha távol volt, és akkor is, ha dolgozott - jelezte a főosztályvezető.
Mint mondta, egyértelműsítik a vasárnapi pótlék számítását is, és egyértelműen kimondják, kinek jár a pótlék. Jáczku Tamás kifejtette: többműszakos tevékenység keretében foglalkoztatottaknak, készenléti munkakörben, illetve a kereskedelmi, turisztikai ágazatban vasárnap foglalkoztatott munkavállalóknak jár az ötven százalékos vasárnapi bérpótlék, illetve rendkívüli munkavégzés vasárnapra történő elrendelése esetén.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló módosító javaslatok a jogalkalmazást megkönnyítő pontosítások, és egyértelművé válik, hogy az Mt.-ből melyek azok a rendelkezések, amelyeket alkalmazni kell a közalkalmazottakra.
Bertha Szilvia (Jobbik) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény módosítása kapcsán arra volt kíváncsi, hogy a részszakképzések elismerése, vagyis hogy eltekintenek az előírt iskolai végzettségtől, azt jelenti-e, hogy valaki alapfokú végzettség nélkül is lehet közalkalmazott. Úgy vélekedett, hogy továbbra is bonyolult lesz a távolléti díj, ezt pedig a munkáltatók is így gondolják, mivel sok esetben a kollektív szerződésekben is átlagbért alkalmaznak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás lehetőséget ad arra, hogy a munkaadók tágan értelmezzék a kötetlen munkavégzést, hogy az nem szolgálja a munkavállalók érdekeit.
Gúr Nándor (MSZP) szerint ha az új Munka törvénykönyvéhez tavaly beadott több mint 700 módosításból néhányat befogadott volna a kormány, akkor most nem lenne szükség erre a módosító javaslatra. A tavaly elfogadott szabályozás "kárvallottjai" a munkavállalók voltak; erre jó példa a képviselő szerint épp a távolléti díj számítása.
Kara Ákos (Fidesz) emlékeztetett arra, hogy amikor az Mt.-t elfogadták, akkor is hangsúlyozta a kormány, hogy az nincs kőbe vésve. Egy jó, a munkavállalók számára is megfelelő törvényt akartak elfogadni, és jelezték, hogy készek korrigálni, ha az élet úgy hozza - tette hozzá.
Jáczku Tamás a felvetésekre reagálva elmondta: lehet olyan közalkalmazott, akinek nincs alapfokú végzettsége; például takarító, konyhai kisegítő. Őri János, az NGM referense az ülésen elmondta, hogy a távolléti díj számítási szabályai most egyszerűbbé válnak, az Mt.-ben lefektetett szabályoktól kollektív szerződésben el lehet térni mindkét irányba, munkaszerződésben pedig csak a munkavállaló javára.
MTI
