„Az Erste az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak. Ha a konkrét ügyben vizsgálat indul, az Erste rendelkezésre áll” – írja közleményében a pénzintézet arra reagálva, hogy Simor András azt állította: a bankszektor felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (MNB) az ő személye miatt zsarolta az Erstét.
Simor Andrást – egyébként volt jegybankelnököt – 2020-ban választották meg az Erste Group felügyelőbizottságába, ahonnan 2024 januárjában mondott le, mindössze hat hónappal azután, hogy 3 évvel meghosszabbították a mandátumát. Simor ATV-nek adott beszámolója szerint a lemondása mögött az áll, hogy 2023 decemberében az Erste Bank vezérigazgatója, Jelasity Radován – egyben a Magyar Bankszövetség elnöke – elment hozzá, és azt mondta, hogy egy „nagyon kellemetlen ügyben” akar vele beszélni.
Simor állítása szerint Jelasity azt mondta neki, hogy behívták a Magyar Nemzeti Bankba a bank és pénzügyi területért felelős alelnökkel tárgyalni, és egy olyan ablaktalan, zárt biztonsági helyiségbe vitték, ahová a telefonját sem vihette be. Simornak azt mondta a találkozóról, hogy ott a jegybank alelnöke azt közölte vele, hogy ameddig Simor az Erste bécsi felügyelőbizottságának a tagja marad, addig a bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni az Erste Bank magyarországi leányával.
Az ügyre reagáló közleményét Erste azzal zárja: a bank „előre tekint, bízva egy olyan Magyarországban, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít”.
