Az egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony létesítésére ma már egy bejelentőlap is elegendő, amihez – munkaügyi ellenőrzés esetén – mindössze a bejelentés tényét visszaigazoló dokumentumot kell csatolni. A bejelentőlap azonban csupán a munkaviszony kezdetét és a ledolgozandó napok számát tartalmazza, ám például a személyi alapbér összegét nem. "Az írásos munkaszerződés hiánya a gyakorlatban máris sok gondot okozott, hiszen a munkabér összegével, megfizetésével kapcsolatos szabálytalanságok nehezen szűrhetők ki, ami szinte lehetetlenné teszi a jogviták megfelelő rendezését" – mutat rá egy újonnan felmerülő problémára Máriás Attila, a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.
A szakember véleménye szerint megoldás lehetne, ha a bejelentőlapokon a személyi alapbért is meg kellene jelölniük a foglalkoztatóknak, annak megfelelően, hogy a munkavállaló foglalkoztatása óra-, vagy napibérben történik.
Munkaügyi ellenőrzés – egyelőre csak kerülőutakon
A munkaszerződés hiánya az ellenőrzés során is komoly gondokat okoz. A munkaszerződéses munkavállalók jogviszonyának kontrollja a gyakorlatban nem okoz különösebb gondot a munkaügyi felügyelőknek, hiszen hozzáférnek ahhoz az állami munkaügyi adatbázishoz, amelyben a bejelentések ellenőrizhetők. Emellett a helyszíni ellenőrzések során is egyértelműen bizonyítható, hogy készült-e írásos munkaszerződés, vagy sem.
Jelenleg az egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő jogviszony bejelentését a munkaügyi felügyelők nem képesek ilyen könnyen ellenőrizni. Egyelőre ugyanis nincs a munkaügyi felügyelők által hozzáférhető kiépített rendszer, ezért a munkaügyi felügyelőségnek minden egyes helyszíni ellenőrzést követően belföldi jogsegély keretében – hivatalos formában – kell adatot kérnie az APEH-től, hogy az ellenőrzött foglalkoztató vajon eleget tett-e bejelentési kötelezettségének.
Minimálbérszabályok – nettó vagy bruttó?
A gyakorlatban számtalan félreértésre ad okot az is, hogy az új jogszabályok nem határozzák meg egyértelműen a személyi alapbérként fizetendő minimumösszeget. A félreértések alapja elsősorban az, hogy a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum mértékéről szóló korábbi kormányrendelet bruttó bérekről rendelkezik, ugyanakkor egyszerűsített foglalkoztatás során a munkavállaló munkabérét már levonás nem terheli. "Gyakorlatilag olyan helyzetről beszélünk, amikor két azonos munkakörben munkát végző munkavállaló közül az egyszerűsített módon foglalkoztatott munkavállaló nettó munkabére magasabb lesz, mint a munkaszerződéses munkavállalóé" - hívja fel a figyelmet egy komoly, a gazdaság általános kifehérítését is akadályozó tényezőre Máriás Attila, a BDO szakértője.
További visszatérő probléma a bejelentőlappal kapcsolatban, hogy ha valaki például a munkarendje alapján a munkát este tíz órakor kezdi meg, akkor esetében a foglalkoztatónak két teljes munkanapra kell bejelentést tennie és közterhet fizetnie, ellenkező esetben az ellenőrző hatóságok illegális foglalkoztatásnak minősítik az esetet. "A megoldás az lehet, ha a jogszabály kimondja, hogy a bejelentést elegendő arra a napra megtenni, amely napon a munkavégzés megkezdődik. Gondoljunk csak bele, hogy az ilyen speciális munkarendben foglalkoztató munkáltatókat ez a szabály milyen hátrányosan érinti. Ez azon túl, hogy többszörösen növeli a foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs és egyéb költségeket, a főszabály szerinti 90 napos foglalkoztatási korlátot kétszer olyan gyorsan redukálja, mint normál foglalkoztatás esetén" - mutat rá a BDO munkaügyi szaktanácsadója.
mfor.hu
