A titkolózás a Napi Gazdaság információi szerint nem a partnerek bosszantására szolgál. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalnak (MGSZH) múlt pénteken közzétette a törvény végrehajtási áttekintését, amelyben több olyan pont is szerepel, amely ellentétes a törvényről kialakult szakmai és végrehajtói párbeszédben kialakult és elfogadott álláspontokkal. Több olyan, úgynevezett kondíciós díj is "tiltólistára" került, amelynek életben tartásával a gyártók, a hivatal és a kereskedelem is egyetértett. Ezen iránymutatások alapján készültek a kereskedelmi üzletszabályzatok - de rosszul. Ha ez valakinek feltűnik, azonnal bejelentheti a hivatalnál, amely vizsgálatot indít, aminek eredménye büntetés vagy kereskedelmi vállalás lehet - utóbbinál a kereskedő vállalja, hogy belátható időn belül módosítja a szabályzatot, ám ehhez több ezer beszállítói szerződést kell újratárgyalnia.
A hivatal áttekintésébe vélhetően egy makacs hiba is becsúszott, ami végképp újraformázhatja az elkészült, újratárgyalt beszállítói szerződésformulákkal alátámasztott üzleti szabályzatokat. A dokumentum szerint ugyanis "a korábbi háttérkondíciók nettósítása önmagában nem törvénysértő". (Vagyis a korábbi szokás szerint a magasabb, bruttósított áron megvásárolt termék többek között raktározási, logisztikai, polckihelyezési költségeinek - amelyet a beszállító fizetett vissza - a lebontása szabad.) Ugyanakkor - így az MGSZH - a korábbi "háttérkondíciós" tömeg árrésbe történő "áttétele" a törvény szellemiségével nem összeegyeztethető, így felmerülhet a törvény megkerülésének szándéka. (Vagyis a kereskedő nem háríthatja át a költségeit a fogyasztóra. Egyesek szerint ez olyan, mint ha a kereskedő a rezsiköltségét még csak-csak, de kereskedői szaktudását, kapacitásának ésszerű kihasználását, az áru bemutatásának költségeit már nem jelenítheti meg az üzletében alkalmazott árakban.) E szerint a kereskedő a terméket úgynevezett net-net (minden költségtől megtisztított) áron vásárolja meg, visszatérítést nem kérhet, az árrésben nem jelenítheti meg a költségeit, vagyis a gyártó termékeinek kezeléséhez szükséges szolgáltatást ki kell számláznia a gyártó felé, ha nem akar veszteségesen működni. Ám a szolgáltatási díjak arányosságát egyedileg kell értékelni - ehhez mutat irányt az üzletszabályzat.
