[ajanlo=303][igazitas=left/]Közép-Magyarország szenved jelenleg leginkább a szakmunkáshiánytól. Míg 1991-ben a diákok 27 százaléka választotta a gimnáziumot, 32 százalékuk pedig a szakiskolát, addig tavaly a szakiskolában tanulók aránya már csak 15 százalék volt. A régió tervei szerint egy karrierépítési tanácsadói hálózat kiépítése segíthetné a fiatal szakmunkások számának növekedését. A nyugat-dunántúli fejlesztési stratégia szerint is intenzívebb információkat kell kapniuk a fiataloknak a munkaerőpiac igényeiről. Az itteni vállalkozások a fizikai szakmunka rangjának növelését sürgetik.
A kereslet-kínálat összehangolásához megfigyelői és ellenőrzési rendszer kidolgozására, valamint alkalmazására van szükség. A Közép-Dunántúl régióban ezen túlmenően még a közép-, a felsőfokú és a felnőtt szakképzés közötti összhang hiányát emlegetik a cégek.
Tagadhatatlan a stratégiai kialakításában a vállalkozások szerepe, mivel ők egyöntetűen minősítették elégtelennek a gyakorlati oktatást. A munkaadók és diákok között létrejövő és egyre szaporodó tanulószerződések javíthatnak a helyzeten. Idén összesen 21 306 ilyen együttműködést kötöttek. A tervek szerint a tanulószerződés intézménye 2006 őszétől a felsőfokú szakképzésre is kiterjedne, ami bővítené a gyakorlati tudást és segítené az elhelyezkedést is.
Míg a dél-Dunántúli régióban a cégek úgy vélik, egy tanácsadói központ és a hozzá kapcsolódó hálózat kialakítása javíthatná a szakképzést, az észak-alföldi célkitűzések között a moduláris szakképzési rendszer kialakítása, a nyelvtudás minőségi fejlesztése a cél. A régiók megemlítették még a képzőhelyek kapcsolati rendszerének fejlesztését, valamint a képzésben részt vevők mobilitásnövelési programját is.
A mobilitás készség fejleszthetőségét bizonyítja a Bakony Művek Hajdúnánás Alkatrész- és Szerszámgyártó Kft. és a Sztáv Rt. együttműködése. Összesen 150 ipari- és kereskedelmihűtőgép-szerelőre volt szüksége a hajdúnánási cégnek, ám a leendő munkahely még épült, így a képzésben részt vevők Veszprémben vettek részt a gyakorlati oktatásban. Az ingázás ellenére a képzés folyamatos volt.
A szakképzési stratégia végrehajtását biztosító kormányrendelet folyamatosan delegálja az illetékeseknek a feladatokat, ám azt csak a beiskolázást követő három év múlva lehet legkorábban megítélni, hogy van-e versenyképesebb végzettségű szakmunkás az országban, olvasható a Világgazdaságban.
Elégtelen a gyakorlati szakmunkásképzés
A gyakorlati oktatás javítására, a munkaerő-piaci igények kielégítésére, a kereslet-kínálat összehangolásához pedig megfigyelői és ellenőrzési rendszer alkalmazására helyezik a hangsúlyt a térségi szakképzési stratégiák, írja a Világgazdaság.
