A munkaügyi miniszter egy szakképzési tanácskozáson elmondta, a várható támogatás összege a munkaerőpiac-élénkítő képzési, szakképzési és átképzési programokra, vagyis az élethosszig tartó tanulás finanszírozására használható fel. Ez utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, hogy Magyarországon a 40 év felettiek elhelyezkedése azért jelent gondot, mert a munkaadók szerint, a fiatalabb korosztályokhoz képest, elavultabb tudással rendelkeznek. Rámutatott: ezzel szemben Észak-Európában és az Egyesült Államokban, ahol működik az élethosszig tartó tanulás rendszere, egyre kapósabbak a 55 és 60 év közötti emberek, ugyanis a munkaadók tudják, hogy a tapasztalat mellett a legfrissebb ismeretekkel is rendelkeznek.
Mindehhez hozzátette, hogy várakozásaik szerint a jövőben évi ötmilliárd forint többletforrás bevonását jelentheti a felnőttképzésbe az az intézkedés, amely szerint a képzési költségeinek 30 százalékát, ám legfeljebb 60 ezer forintot mindenki leírhat a személyi jövedelemadójából. Megjegyezte: ez kiegészül a Munkaerő-piaci és a Képzési Alap támogatásával, amely további 5 milliárd forintnyi forrást jelent.
Kiss Péter a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a jövőben a szakképzés területén szükségessé válik a képzési struktúra megváltoztatása, ugyanis az oktatás eltért a piaci igényektől. Példaként említette, hogy miközben az elmúlt évtizedben a fizikai dolgozók iránti munkaerő-piaci igény mértéke nem változott, egyre kevesebb ilyen szakembert képeznek a szakiskolák és a szakközépiskolák.
Ugyancsak gondot jelent - folytatta a miniszter -, hogy a szakiskolákban tanuló diákok gyakran nem vesznek részt gyakorlati képzésen, ugyanis mire erre sor kerülne a 10. - 12. évfolyamban, elhagyják az intézményt. Hozzáfűzte: probléma a gyakorlati képző helyek hiánya is. Ebben a helyzetben, a képzési struktúra kialakításába, a szakképzés minősítésébe és ellenőrzésébe, az Országos Képzési Jegyzék alakításába be kell vonni a munkaadókat, az utolsó két évről előrébb szükséges hozni a gyakorlati képzés idejét, illetve érdekeltté kell tenni a vállalkozásokat képzési szerepük növelésében - mondta Kiss Péter.
Elképzelések a felnőttképzés és a szakképzés jövőjéről
Kiss Péter szerint az európai integrációt követően Magyarország 100 milliárd forintos nagyságrendű támogatás folyósítására számíthat az Európai Szociális Alapból az unió Operatív Emberi Erőforrás Fejlesztési Programjának keretében.
