2001. november 19. 11:00

Az utóbbi évek egyre dinamikusabb gazdasági változásai számos új kihívással állítanak szembe bennünket. Eddigi kutatásaim és hozzájuk kapcsolódó üzemi tapasztalataim azt mutatják, hogy e jelenségeknek megfelelni eddigi "módszereinkkel", illetve felkészültségünkkel ma már rendkívül nehéz.

Megvalósítás - jövőkép

Összegezésként vetem fel, milyen jövőképet jelent mindaz, amit az előzőkben elemeztem, javasoltam. Az "ellátás-logisztika-társadalom" modell tudományos elemzése, kialakításának megindokolása és gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek felvázolása alapján, egyértelműen kialakul egy újabb, logisztikával támogatott jövőkép. Súlypontjában három fontos "szereplő" fokozott egymásra-figyelése, ezen belül pedig kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködése kell, hogy álljon.

Ebben a logisztika, a gazdasági élet és ellátási visszajelzéseinek hatására újabb és újabb megoldásokkal, közremuködésének folyamatos szélesítésével, ma már integrált szolgáltatássá válik. Feladatai végzése során nemcsak kötelessége, hanem felelőssége is a rendszerekben résztvevők koordinálása. Saját gazdaságosságát úgy érheti el leginkább, ha a partnerek igényeinek megfelelő "rendelkezésre állást" biztosítja. Sőt másik szakmai zsargon szerint, a valódi megelégedettséghez, benne az eredményes muködéshez mindhárom rendszer-szereplő win-win kooperációja (mindenki nyer!), vagyis a kölcsönös érdekeltség megvalósítása a garancia.

Az pedig az előzőek alapján ma már nem lehet vitás, hogy a lehető legoptimálisabb ellátást igénylő "társadalom" nem ölbe tett kézzel figyeli két másik partnere, az ellátási ágazat és a pozitívan közreműködő logisztika lépéseit, hanem igyekszik maga is hozzáidomulni, bizonyos "viselkedési elemeit" átvenni. Ilyen például, hogy az emberi gondolkodás, a változásra való hajlandóság "sebessége" - akárcsak a gépeké - növekedjék, de ezt nyilván előzetes megfontolással, célratörően és a saját érdeket is mérlegelve szükséges megtenni. Talán nehéz ma még hihetővé tenni, - de én az eddig részletezettek alapján feltétlenül hiszek benne! - hogy az emberek olyan körülmények közé kerülve, melyekben jobban érzik magukat, mint korábban, - megszeretik azt, amit végeznek/alkotnak, és mindez áthatja identitásukat!! Ha azután az új módszerekkel, eszközökkel eszerint tudnak együtt élni, nyilván jobban és jobban hasznára lesznek a gazdaság fejlődésének is (kölcsönhatás!) és a társadalomnak egyre értékesebb egyedeivé válnak.

Ily módon hozhat azután, az általam kialakított "Ellátás - Logisztika - Társadalom" modell, a gyakorlati életben is, mindnyájunk számára hasznos eredményeket!!