Az ítélet indoklása szerint a munkaadói gondoskodás keretébe semmiképpen sem fér bele a munkavállalók betegségeinek kutatása és az így nyert adatok szisztematikus rögzítése, adja hírül az osztrák Die Presse.
A botrányt még tavasszal robbantotta ki a német Spiegel című hetilap, amely arról számolt be, hogy a Lidl - törvénytelen módon - belső aktákat vezetett az alkalmazottak betegségeiről. Eszerint az áruház dolgozóinak betegállomány után egy formanyomtatványt kellett kitölteniük, s ezen fel kellett tüntetni az adott betegség okát, illetve jellegét. A szóban forgó dokumentumokra egyébként véletlenül talált rá egy bochumi hölgy egy szemeteskosárban, majd értesítette a lap szerkesztőségét.
A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy legalább négy, Nordrhein-Westfallen tartományban lévő Lidl-üzletben vezettek a dolgozó betegségeiről aktákat, részben a dolgozók tudta nélkül, és ezzel durván megsértették az adatvédelmi törvényt.
A Lidl németországi vezetője egyébként korábban nem cáfolta, hogy éltek a szóban forgó "betegségkutató" formanyomtatványok eszközével. Elismerte, hogy e meglehetősen sajátos eszköz nem felelt meg az adatvédelem előírásainak, azt állította ugyanakkor, hogy csupán az alkalmazottak egészségi állapotáról kívántak tájékozódni.
A hazánkban jelen lévő német diszkontlánc hírnevét tavaly egy megfigyelési ügy csorbította. Akkor arra derült fény, hogy a vállalat vezetői hosszú időn keresztül magándetektívekkel, illetve rejtett kamerák segítségével figyeltették az alkalmazottakat, "jegyzőkönyvezve" a munka során, több esetben ugyanakkor a munkahelyen kívül is tanúsított szokásaikat - például azt, hogy ki kivel beszél, vagy hányszor megy ki a mellékhelyiségbe.
Az akkori ügy óriási botrányt váltott ki, s a Lidl vezetősége nyílt levélben kért bocsánatot mind az alkalmazottaktól, mind a vásárlóktól.
Menedzsment Fórum
