Szokatlan esemény, hogy a gazdaság és az oktatás képviselői közösen gondolkozzanak Magyarországon, az elmúlt években nyilvánosságra hozott eredmények azonban, amelyek a magyar diákok gyenge teljesítményét mutatják, például a szövegértés vagy a problémamegoldás terén, a munkaerőpiacon tapasztalható elhelyezkedési nehézségek, valamint az állami költségvetés helyzete megköveteli a megújulást, az innovációkat a magyar oktatásban - vélték az előadók.
Az, hogy a 15 éves tanulók 23 százaléka funkcionális analfabéta - ami nyilvánvalóan súlyos oktatáspolitikai kérdéseket is felvet -, a gazdasági szereplők számára azt jelenti, hogy nem fektetnek be Magyarországon, hiszen már rövid távon sem áll rendelkezésre az "alapanyag" a szakmai továbbképzésekhez vagy az élethosszig tartó tanuláshoz - jelentette ki Pála Károly, a suliNova Kht. ügyvezetője.
"Akár tetszik, akár nem, meg kell próbálnunk az iskoláról, mint gazdasági vállalkozásról gondolkodni" - jelentette ki a 2004-ben az Év Üzletembere díjjal jutalmazott Kürti Sándor. A Kürt Zrt. elnöke a versenyképes iskolát egy ötdimenziós rendszerben képzeli el, amelyben a bevételek (külföldi hallgatók, pályázatok, vállalkozás, ipari kapcsolatok, állami pénzek) és a kiadások (oktatói szervezet, pályázatírók, lobbierő, outsourcing) mellett az időtényező (operatív, fejlesztési és stratégiai feladatok meghatározása), a tervezés-végrehajtás-ellenőrzés-visszacsatolás folyamata és az iskola gazdasági kultúrája (lojalitás, felelősség, döntéshozó mechanizmus) játssza a kulcsszerepet - számol be a Napi Gazdaság.
