Talán kevesen vitatják azt az állítást, hogy a budapesti tömegközlekedés a hazai fizetésekhez képest drága, miközben nem minden esetben nyújtja azt a szolgáltatási színvonalat, amelyet a legtöbben egy európai nagyváros hálózatától elvárnak. Nem vitatva természetesen, hogy az elmúlt években számtalan fejlesztés valósult meg és egyes vonalak (4-es metró, 4-6 villamos) tőlünk nyugatabbra is bőven megütnék a mércét, még ma is sokan inkább autóba ülnek, ha megtehetik, tehát a közösségi közlekedés kultúrája még messze van a nyugat-európai nagyvárosokétól.
Magyarországon ráadásul sok család "jövedelmi présben" van. Vagyis ha szerencséjük van, akkor fizetésük éppen csak elég a hó végéig, így sajnos nem áll módjukban a kényelmesebb és - talán nem szentségtörés kimondani - jobb ár-érték arányú autózást választani, még akkor sem, ha amúgy csak 10-15 ezer forintos többletet jelentene a tömegközlekedéshez képest havonta.
Ahogy az elmúlt években ment felfelé az üzemanyagár egyre több család módosította a költségvetését és döntött úgy, hogy inkább bevállalja a tömeget és a kényelmetlenséget. Ez érezhető volt a budapesti utakon is. Most azonban, hogy alig több, mint 2 hónap alatt közel 100 forinttal esett a benzin ára, vélhetően az emberek is egyre nehezebben tudják megnyugtatni magukat, hogy megéri várni a buszra, vagy futni a villamos után.
Októberben egy liter benzin ára 410 forint volt. A 9500 forintból, amennyibe egy Budapest bérlet kerül, akkor 23,2 liter üzemanyagot vehettünk, amely 8 literes városi fogyasztással számolva 289 km megtételére volt elegendő. Péntektől 322 forintért tankolhatunk (benzint), vagyis az így megvető 29,5 liter 80 kilométerrel többre, vagy 369-re elegendő. Nem állítom, hogy ez megváltja a világot, főleg nem a hazai életszínvonal ismeretében és persze nem számolva olyan változókkal, mint az autó fenntartása és az esetleges parkolási díj, de bizonyára sokakat elgondolkoztat.
Ebben a helyzetben pedig a BKV egy dolgot tehet: javítja a szolgáltatás ár-érték arányát. Mivel a színvonal emelése nem megy gyorsan, marad az árak csökkentése. Persze nem lehet a jegyek és bérletek árát az üzemanyagárhoz indexálni, de a benzin jelenlegi árszintje 7530 forintos bérlet és 277 forintos jegyárat jelentene, hangsúlyozva, hogy ekkor nem számoltunk az autózáshoz köthető egyéb költségelemekkel, tehát vélhetően ennél kisebb mértékű csökkentés is elegendő lenne.
Mivel a tömegközlekedési járművek csak egy része éget üzemanyagot, a viteldíjak olcsóbbá válása tovább rontaná a cég eredményit, azonban a tömegközlekedés közszolgáltatás, vagyis bár törekedni kell a gazdaságos működésre, nem a profit az elsődleges szempont. Abban szerintem nincs vita, hogy a többség érdeke az autósforgalom csökkentése. A város élhetőségének javítása és a légszennyezés mérséklése pedig vannak olyan fajsúlyos kérdések, hogy indokolható legyen plusz adóforintok betolása a tömegközlekedésbe.
Van persze egy másik módszer is az autósok megregulázására, mégpedig ha útdíjakat és dugódíjat vezetnek be, áttételesen beszedve az üzemanyagon nyert pénzeket. Részben ezt látjuk most is a fizetős szakaszok kiterjesztésével, ahogy arról korábban mi is értekeztünk, de az 5 ezer forint még nagyon kevés lesz ahhoz, hogy ellensúlyozza az OPEC rezsicsökkentésének hatását.
Szász Péter
mfor.hu
