A JIT tehát teljes vállalatműködési filozófiát jelent, amelynek két célkitűzés, a termelékenység és a minőség áll a középpontjában. Alapja a japán vállalati kultúrára jellemző motivációs rendszer – tények igazolják azonban, hogy más kultúrákban is megvalósítható, még ha sokszor nem kis nehézségek árán is.
A Just in Time elv felhasználásával igen sok vállalat ért el ugrásszerű teljesítménynövekedést. Az elv alkalmazhatósága rendkívül széleskörű, elvben kiterjedhet a termelés és szolgáltatás szinte minden területére, természetesen értelemszerű módosításokkal. Nyilvánvaló azonban ez sem csodaszer. Miközben szinte tökéletesre csiszolható a kapun belül, meglehetősen érzékeny a külvilágból érkező zavarokra. Nehezen tudja kezelni, pl. a nagy keresletingadozásokat vagy a szállítók pontatlanságát. A készletek csökkenésének is vannak határai, s a rendszer bevezetésének és fenntartásának olykor jelentősek a költségei. Mindazonáltal világos, hogy napjainkban ez az egyik leghatékonyabb eszköz a menedzsment kezében a vállalat eredményességének növelésére.
Irodalom
Rózsa Andrea: A Just in Time-Rendszer szerepe a stratégiai döntéshozatalban (in Vezetéstudomány 2002/7-8, p. 78-84)
Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan (Aula, 1997)
Éppen időben
Japánból származó Just in Time, az éppen időben elv. A JIT a japán gazdaság hatékonyságnövelésére irányuló törekvéseiből nőtt ki, s napjainkra az egész világban elterjedt. A JIT azonban nem csak egy logisztikai szempont, hiszen alkalmazása a teljes vállalati tevékenységet átfogja.
