Hozzátette: az intézményrendszer kialakításához PHARE forrásból kétmillió eurót kap Magyarország az EU bizottságától, melyet 0,5 millió eurónak megfelelő önrésszel egészít ki a költségvetés. A projekt futamideje 18 hónap, amely ez év júniusától számítandó, vége pedig 2003 decembere, Magyarország várható uniós csatlakozásának időpontja. A miniszter szerint a középszintű érdekegyeztetés fejlesztése azért is fontos, mert tehermentesíti a munkahelyi szintű párbeszédet, amely az utóbbi évtizedben ágazati keretszerződések híján magára maradt. Felhívta a figyelmet arra: az EU-tagságra való felkészülés feltételezi, hogy a magyar szociális partnerek idővel képesek lesznek hatékonyan részt venni az EU ágazati párbeszéd bizottságainak munkájában.
A középszintű érdekegyeztetés rendszerének kialakításában az EU aktívan közreműködik, a korábban meghirdetett pályázaton egy dán konzorcium nyerte el annak lehetőségét, hogy részt vegyen a program részleteinek kidolgozásában és kivitelezésében. Ahhoz, hogy a projekt elindulhasson, 18 ágazati és 3 átfogó feltérképező tanulmányt kellett készíteni, amely feltárja a társadalmi párbeszéd mai jellegzetességeit. A kutatás eredményeire és ajánlásaira alapozva 180 külföldi és magyar szakember részvételével rendezték meg a szerdai nyitókonferenciát.
A program következő lépéseként a szociális partnerek részvételével elkészítenek egy kézikönyvet, amely keretjelleggel tartalmazza az ágazati bizottságok felállításának és működésének alapelveit. A projekt során az ágazati szociális partnerek továbbképző szemináriumokon vesznek részt. Az ágazati bizottságok várhatóan 2003 végére alakulnak meg. Rolek Ferenc, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) soros munkaadói elnöke elmondta: a munkaadók érdekeltek a középszintű ágazati érdekegyeztetési fórumok létrejöttében, mert ez alapfeltétele a versenysemleges piac kialakulásának.
Borsik János, az OÉT soros munkavállalói elnöke elmondta, hogy a szakszervezetek támogatják az országos, a közép- és a munkahelyi szintű érdekegyeztetés egységesítését. Kifogásolta, hogy jelenleg Magyarországon csak minden második munkavállalót "fednek le" a kollektív szerződések, ami tűrhetetlen. Reményét fejezte ki, hogy az elindult projekt hozzájárul az ágazati kollektív szerződések számának gyarapodásához.
Kiss Péter más témáról szólva elmondta: az OÉT hétfői ülésén megtárgyalják a nemzeti fejlesztési tervet, a befektetés ösztönzést, a magyar vállalkozások versenyképességének javítását, valamint a nettó bértárgyalások kérdését is.
Érdekegyeztetés a munkaügyben
A munkaügyi kormányzat elkötelezett az ágazati érdekegyeztetés intézményrendszerének továbbfejlesztése iránt, támogatja annak kiépítését és működtetését - mondta Kiss Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter.
