Az utólagos fizetés és a számlák kiegyenlítésére vonatkozó hosszú határidők eddig is likviditási problémát okozhattak a cégeknek. Az új Ptk. kiszélesíti a cégtulajdonosok illetve cégvezetők felelősségi körét: az új szabályozás szerint bármely harmadik személy (vevő, beszállító, volt munkavállaló, stb) közvetlenül a vállalat vezetőitől is követelhet kártérítést, amelyet a vezető a magán vagyona terhére is köteles lesz megtéríteni – hívja fel a figyelmet az Atradius Hitelbiztosító.
Változó számviteli gyakorlat
Számos cég számviteli gyakorlatát is módosítja az új szabályozás. A MAZARS könyvvizsgáló vállalat arra figyelmeztet, hogy az új Ptk. az olyan határozott ideig tartó bérletet is automatikusan pénzügy lízingnek minősíti, amely során a lízing futamideje eléri vagy meghaladja a lízingtárgy hasznos élettartamát, vagy bár a futamidő nem éri el a gazdasági élettartamot, de a lízingbevevő lízingtárgy szerződéskori piaci értékénél jelentősen alacsonyabb áron (maradványértéken) megszerzi vagy megszerezheti a lízingtárgy tulajdonjogát. Hasonló szabályok lépnek életbe, ha a futamidő alatt fizetendő lízingdíjak összege eléri a lízingtárgy piaci értékét. Ez utóbbi feltétel független attól, hogy a futamidő hogyan viszonyul a lízingtárgy gazdasági élettartamához, illetve, hogy történik-e a futamidő végén tulajdonszerzés.
Kft.-k 3 milliós törzstőkével
A Ptk. egy másik változása a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke követelményének 3 millió forintra emelése. A feltőkésítés eldöntése akár két évig, 2016. március 15-ig is halasztható, feltéve hogy ezen időpontig nem kerül sor a kft. társasági szerződésének módosítására - írja közleményében a DLA Piper nemzetközi ügyvédi iroda. Ha a társasági szerződés ezen időpont előtt módosul, akkor a kft.-nek a minimális törzstőke szempontjából is igazodnia kell az új Ptk-hoz és tőkeemelésről (vagy kkt-vé, illetve bt-vé történő átalakulásról) kell döntenie. A szigorúnak tűnő követelmény teljesítésére az új Ptk. meglehetősen rugalmas kereteket hagyott. Így, még amennyiben a kft-nek dönteni is kell a tőkeemelésről, a 3 millió forintra történő tőkeemeléshez szükséges készpénz hiánya nem rántja ki a szőnyeget a tagok alól. A tőkeemelés tényleges befizetése az új Ptk. alapján ugyanis elnyújtható.
A hitelezők érdekeinek védelmére ugyanakkor a kft. mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a tagokat megillető, ki nem fizetett nyereség a tagok által már teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Ez az osztalékfizetési tilalom széles körű, ugyanis ezen időszakban a társaság nemcsak osztalék, de más jogcímen - pl. menedzsment díj, alapanyag vételár, bérleti díj - sem teljesíthet kifizetést a tagoknak. Az osztaléktilalmon túl a hitelezőket védi az a szabály is, amely szerint a tagok a még nem teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulásuk erejéig személyesen kötelesek helytállni a társaság tartozásaiért.
Bonyodalmak az átállásnál
Az új szabályozásnak való megfelelés mellett az átállásra is érdemes figyelmet fordítani, ugyanis más ütemben és más szabályok szerint kell áttérni az új Ptk-ra szerződések, illetve a társasági dokumentumok esetében. A március 15-től megkötött szerződésekre már az új, a korábban aláírtakra és módosításaikra pedig továbbra is a régi Ptk. vonatkozik. Az első cégjogi változás alkalmával az egész társasági szerződést meg kell feleltetni az új szabályozásnak – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky Ügyvédi Iroda. A társasági működés különböző területeit érintő, különböző átállási időpontokat kikötő megfeleltetési szabályok miatt indokolt lehet a cégjogi és szerződéses viszonyok közötti eltérések egyedi szerződéses kezelése.
Kérdéses többek között az, hogy a cégvezetőkre vonatkozó szigorúbb felelősségi szabályok vonatkoznak-e egy olyan cég vezető tisztségviselőjére, amely már átállt ugyan az új jogszabályok hatálya alá, viszont a tisztségviselőjével a szerződést még március 15-e előtt kötötte meg. A 2014. március 15-e után megkötött szerződésekre már az új Ptk. szabályai vonatkoznak, a régi Ptk. kikötésére irányadó jogszabályként nincs lehetőség. A szerződő feleknek ugyanakkor lehetőségük van arra, hogy a régi Ptk. nekik tetsző rendelkezéseit, akár egy az egyben, szó szerint beépítsék a határidőt követően kötött megállapodásaikba. Ezzel ugyanis nem a régi Ptk. rendelkezéseit tartják meg a felek, hanem az új Ptk. közös megegyezéssel eltérést megengedő jellegét használják ki. Kényelmesebb a helyzet a március 15-ét megelőzően kötött szerződésekkel, hiszen ezek esetében továbbra is a régi Ptk. lesz az irányadó. Sőt, ha ezekből a szerződésekből március 15-ét követően keletkezik bármilyen új viszony, akkor arra is a régi szabályok alkalmazandók.
A március 15-e után alapított társaságokra értelemszerűen, már az új törvény szabályai lesznek az irányadók, a korábban alapított cégek tagjai pedig kötelesek társaságaikat az új törvény szabályainak megfeleltetni. Ez a kötelezettség automatikusan beáll, amikor a tagok a társasági szerződést vagy egyéb cégadataikat a határidő után először módosítják, de legkésőbb 2016. március 15-én minden hazai vállalkozásnak az új Ptk. szabályai szerint kell működnie. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy cégben 2014 márciusának végén új ügyvezetőt neveznek ki, akkor a módosítás kapcsán a társaságnak kötelező lesz átállni az új cégjogi szabályrendszerre.
Közös vagyon, külön vagyon
Az új Ptk. változást hoz a házastársak vagyonközösségével kapcsolatos szabályozás terén is. Eszerint vagyonközösség a házasság időtartama alatt is megszüntethető, ha az egyik fél túlzottan eladósodik - hívja fel a figyelmet a Szecskay Ügyvédi Iroda. A házasság alatti vagyonközösség megszüntethető akkor is, ha végrehajtási vagy felszámolási eljárás indult azzal az egyéni céggel, szövetkezettel vagy például bt-vel szemben, amelynek a házastárs korlátlanul felelős tagja, és ez a megszüntetést kérő másik házastárs részesedését veszélyezteti.
Szász Péter
mfor.hu
