Az intézet Csehország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia esetében 2003-ra átlagosan 3,5 százalékos növekedést vár, de továbbra is aggasztónak tartja a lengyelországi helyzetet, ahol 1,3 százalékos növekedés várható.
Noha a növekedés üteme valamelyest lassul a 2000. évi rekordhoz képest, tovább folytatódik a felzárkózási folyamat az EU-hoz, akkor is, ha az unióban csak lassan éled fel újra a konjunktúra. A magánkereslet nő a térségben, de Szlovákiában és Lengyelországban csökken a beruházás. Az infláció az egész térségben alacsony és tovább csökken, ugyanakkor a legtöbb kelet-európai valuta felértékelődése és az akadozó nyugati kereslet a termelés és a külkereskedelem csökkenéséhez vezetett. A reformállamok legnagyobb gondja a magas és nem csökkenő munkanélküliség.
Jövőre a belső kereslet főleg Magyarországon és Szlovákiában várhatóan csökken, mivel ezt a választások előtt a magasabb bérek és jövedelmek útján tudatosan befolyásolták. Ez azonban a költségvetési terhére történt, amit a választások után most korrigálni kell, ezután azonban a külkereskedelem bizonyulhat a növekedés motorjának.
A költségvetési hiány a térség legtöbb országában a GDP 4-6 százaléka között van, Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban az utóbbi években megnőtt, de az uniós csatlakozással nyomást gyakorolnak majd ezekre az országokra a hiány csökkentése érdekében, ami a kiadási oldalon takarékosságot tesz majd szükségessé.
A prognózist kidolgozó kutatók felhívták a figyelmet arra: a bővítéssel a fejlődési szintben mutatkozó nagy különbségekkel járó heterogén gazdasági helyzet keletkezik Európában, hiszen még a térség legfejlettebb országában, Szlovéniában sem éri el 2015-ig a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP az uniós szintet.
Magyarországról a WIIW előrejelzése leszögezi: idén a GDP 3,3 százalékos, jövőre 3,9 százalékos növekedése várható, a fogyasztói árak idén várhatóan 5,4, jövőre 4,5 százalékkal emelkednek, a munkanélküliség idén várhatóan 5,8, jövőre 5,7 százalék lesz, a fizetési mérleg hiánya idén 4,8, jövőre 4,4 százalékot tesz majd ki. Az intézet számításai szerint az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson összehasonlítva az euróövezethez képest 40-50 százalékot tett ki tavaly. Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia átlagában idén 1,9, jövőre 2,4 százalékos növekedés várható; az átlagot Lengyelország gyengíti.
Éreztetni fogja a hatását a recesszió a régiónkban is
A gyenge világgazdasági helyzet nem marad hatástalan a közép-kelet-európai országokban sem, e térségben is lassul a gazdasági növekedés, de továbbra is egyértelműen meghaladja az EU-térség növekedését, s a világgazdaság hatását a belső kereslet egyensúlyozza - ez a fő megállapítása annak az előrejelzésnek, amelyet a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete (WIIW) adott ki.
