A foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős magyar biztos MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a találkozón hangsúlyozta, az első tapasztalatok azt mutatják, az Ifjúsági Garancia meghozza a kívánt eredményeket.
Az Európai Bizottság által kidolgozott keretprogram alapján a 25 év alatti fiatalok a tanulmányaik befejezése utáni négy hónapon belül munkához, szakmai gyakorlathoz vagy képzési lehetőséghez juthatnak. Az EU tagállamai 2013 áprilisában fogadták el a 2014 és 2020 közötti pénzügyi tervezési időszakra az ifjúsági garancia elvét, és előzetesen hatmilliárd eurót különítettek el a keretprogram megvalósítására.
Andor László kiemelte, az EU foglalkoztatási alapjában rendelkezésre álló 6 milliárd eurón felül a tagállamok operatív programjaikban további 4 milliárd eurót irányoztak elő az Ifjúsági Garancia megvalósítására.
A foglalkoztatási biztos leszögezte, az Európai Bizottság támogatja, ha egyes országok a keretprogram koncepciójában elfogadott 25 éves felső korhatárt 30 évre emelik - amennyiben ez nem jelenti a 25 éven aluli célcsoportra fordított erőforrások csökkenését.
A milánói foglalkoztatási csúcson Andor László beszélt arról is, hogy a munkaügyi reformok önmagukban, gazdasági növekedés nélkül nem képesek megoldani az európai közösségen belül tapasztalható nagy arányú munkanélküliség problémáját. "Az Ifjúsági Garancia nem helyettesítheti a jó gazdaságpolitikát, a növekedést ösztönző makrogazdasági döntéseket" - hangsúlyozta.
Az eddigi erőfeszítések ellenére az EU-tagállamokban továbbra is riasztóan magas a munkanélküliek száma. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat adatai szerint augusztusban az állástalanok aránya az európai közösségen belül már harmadik hónapja 11,8 százalékot tett ki.
Az EU-n belül tapasztalható állástalanság különösen a fiatalokat érinti súlyosan: augusztusban az összes tagország 25 év alatti fiataljainak 23,3 százaléka nem rendelkezett bejelentett munkahellyel.
MTI
