2011. novembere és 2012. januárja között 3,816 millióan álltak alkalmazásban hazánkban a 15-74 éves korosztályban, ami 34 ezer fővel kevesebb, mint 2011. október-decembere között. Ezzel a foglalkoztatási arány is 49,8 százalékra csökkent a korábbi 50,2 százalékról, ami viszont szezonális hatásokkal (mezőgazdaság, építőipar területén) is magyarázható, hiszen a korábbi évek azonos időszakában is jelentősebb mértékben csökkent a foglalkoztatottak száma. Emellett a csökkenés minden bizonnyal az év végén kifutó közmunkaprogramokkal is kapcsolatban állhat.
Ha az előző év azonos időszakához hasonlítjuk a legfrissebb KSH adatot, akkor viszont 40 ezer fős bővülést lehet látni a 15-74 éves korosztályban. Az éves összehasonlításban történő bővülés a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint már 18. alkalommal történik. "A dinamikus emelkedés továbbra is leginkább a versenyszférához köthető, de kisebb mértékben az új közmunkaprogramok hatása is érezhető. Emellett az iparban és a szolgáltató szektorban erősödött a foglalkoztatói szándék. Az a tény, hogy másfél éve kedvezőtlen külpiaci környezetben folyamatosan pozitív éves bővülés figyelhető meg a foglalkoztatottságban, már tendenciának tekinthető" - olvasható az NGM közleményében.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a lassuló gazdasági növekedés miatt a foglalkoztatás növekedése a korábban vártnál lassabb, míg a munkanélküliség kissé magasabb lehet. A munkaerőpiacon további nehézséget okozhat a minimálbérek jelentős mértékű emelése, ami növelheti az elbocsátásokat, illetve a szürke- és feketegazdaság felé terelhet egyes gazdasági szereplőket.
Megugrott a munkanélküliségi ráta
A vizsgált három hónapban az előző időszakhoz képest a korábbi 10,7 százalékról 11,1 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta a 15-74 éves korosztályban, mely a munkanélküliek számának 16 ezer fős emelkedésének tudható be. Ez a változás a szezonalitás mellett alátámaszthatja a kifutó közmunkaprogramok munkanélküliek és foglalkoztatottak létszámára történő hatását. A közfoglalkoztatottak számáról ugyan januári adatot még nem közölt a KSH, a novemberről decemberre történő 13 ezer fős csökkenés is igazolja ezt a hatást. Emellett a korábbi évek számadatai alapján mindez szezonálisnak tekinthető, hiszen a kérdéses időszakban az elmúlt években 12-13 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, a ráta változása pedig megfelel a korábbi években tapasztalt 0,3-0,4 százalékpontos emelkedésnek.
A munkanélküliek száma 2011. november és 2012. januárja között 475 ezer fő volt, ami előző év azonos időszakához képest mindössze 700 fővel magasabb. Ha szűkebb korcsoportra nézve vizsgáljuk a változásokat, megállapítható, hogy egy év alatt a 15-24 éves korosztály munkaerőpiaci helyzete mutatott romlást, hiszen a munkanélküliek száma 2 ezer fővel bővült, míg az úgynevezett legjobb munkavállalási korúak, vagyis a 25-54 évesek körében 7 ezer fővel csökkent a munkanélküliek száma.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a következő hónapokban szezonális hatások, ill. nagyobb elbocsátások (Malév, Nokia, közszféra, Budapest Airport) miatt a foglalkoztatás mérséklődhet, majd idén márciustól újra emelkedhet. Az év elején a munkanélküliségi ráta 11,5 százalékig emelkedhet, majd a nyári hónapokban 10,5-10,6 százalékra süllyedhet. Tavaly éves átlagban 10,9 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, idén 10,8 százalékos munkanélküliségi rátára számítanak.
A KSH közlése szerint a munkanélküliek 47 százaléka egy éve vagy annál régebb óta keres állást, miközben a munkanélküliség átlagos időtartama 17,5 hónap.
Székely Sarolta
mfor.hu
