A Világgazdaság beszámolója szerint a kutatók tapasztalata szerint a hazai mutató a globális átlagnál kedvezőtlenebb, ám javuló tendenciát mutat. Az angolszász és német ajkú országokban, valamint a cseh és japán piacon az átlagos termelékenységkiesés 41 százalék, azaz 92 munkanap.
Az elvesztegetett munkanapok leggyakoribb okai a nem megfelelő tervezés és irányítás (39 nap), a vezetési és felügyeleti problémák (25 nap) és a munkamorállal összefüggő hatékonyságromlás (11 nap). Emellett további kiesést jelent a hiányos kommunikáció, az informatikai problémák és a munkavállaló nem megfelelő képesítése is. A már nyolcadik éve készülő felmérés az elmúlt évhez képest kétszázalékos javulást mutatott ezen országokban, amely megegyezik a hazai javulás ütemével.
A tanácsadó tapasztalata szerint optimálisnak a 85 százalékos kihasználtsági mutató tekinthető. Az ennél nagyobb arányú kihasználtság aránytalan többletköltségekkel jár. Figyelemre méltó, hogy a hazai vállalkozásoknál a termelékenység növekedési ütemére vonatkozó tavalyi várakozásoktól 1,7 százalékkal maradt el a tényadat, míg a nemzetközi szintéren a differencia csak 1,4-es volt. A magyarországi társaságok tehát az átlagnál túlzóbb várakozásokkal bírtak. Erre az évre a termelékenység növekedésével kapcsolatos várakozások már jóval mértéktartóbbak a hazai cégek körében. A Czipin & Proudfoot becslése szerint a magyar gazdaságban mintegy harmincszázaléknyi termelékenységnövelési potenciál rejlik. Ezt a növekedést azonban a messzi távolba helyezi az a tény, hogy a vállalatvezetők a termelékenység alig néhány pontnyi növekedésével számolnak évente.
Évi 102 nap munka nélkül
A magyar vállalatok átlagos termelékenység-kiesése 45 százalékos, azaz évi 225 munkanapból 102 elvesztegetettnek számít – hívja fel a figyelmet a Czipin & Proudfoot Consulting tanulmánya.
