Berúgnák a brit gazdaság motorját
David Cameron brit miniszterelnök arra számít, hogy a londoni olimpia húzhatja ki országát a recesszióból. A kormányfő egy csütörtöki beszédében azt hangsúlyozta, hogy az olimpia nem csak a világ legnagyobb sporteseménye, de komoly lehetőség az üzleti világ számára is. Cameron arra számít, hogy a brit üzletemberek a kéthetes esemény alatt egymilliárd forint (mintegy 365 milliárd forint) értékben köthetnek üzleteket.
Cameron kormányán egyre nagyobb a nyomás, hogy valahogy megpróbálja beindítani a gazdaságot, hiszen két nappal az olimpia nyitóünnepsége előtt jelent meg a friss statisztika, mely szerint a második negyedévben a vártnál nagyobb mértékben, 0,7 százalékkal esett vissza a brit gazdaság. Az olimpia kritikusai éppen az elmúlt negyedévek GDP-adatait használják fel munícióként, hiszen a játékok rendezésének előkészítése évekkel ezelőtt elkezdődött, korábban éppen azt hangsúlyozták, hogy a nagyberuházások komoly megrendelést adnak majd a brit építőiparnak, azonban ez a statisztikákban egyelőre nem látszik.
Persze a turizmus még megmentheti az olimpiát gazdaságilag, hiszen London egy "átlagos" nyáron is a világ második leglátogatottabb városa. A megrögzött kritikusok azonban ebben is komoly kockázatokat látnak. Sokak szerint ugyanis amellett, hogy az olimpia miatt több százezer sportrajongó megy majd a brit fővárosba, a tömeg elriaszthat olyan turistákat, akik nem kíváncsiak a játékokra. A nagy kérdés az lesz, hogy melyik hatás az erősebb.
Kongó stadionok maradnak a játékok után?
Az olimpiarendezéssel kapcsolatban a legfontosabb kockázat általában az szokott lenni, hogy mit kezd majd az adott ország a játékokra felhúzott létesítményekkel. Szakértők szerint Görögország mostani válságához például az is hozzájárult, hogy Athén egyszerűen túlvállalta magát a 2004-es olimpiarendezéssel, nem tudták megfelelően hasznosítani a stadionokat, és más létesítményeket, a fenntartásukra viszont folyamatosan költeni kell. Négy éve Peking korábban soha nem látott pénzből rendezett olimpiát, de azt korábban is tudtuk, hogy ha a presztízsről van szó, akkor Kínában a pénz nem lehet akadály.
Londont kevésbé féltik a létesítmények további hasznosítása miatt, hiszen a brit főváros már a kandidálásnak is úgy futott neki, hogy konkrét tervei voltak arra nézve, mihez kezd majd az üresen maradt stadionokkal és más épületekkel. Az olimpiai faluból például a kéthetes játékok lezártával lakóparkot alakítanak ki, az ott lévő lakásokat pedig értékesítik. London mintegy 15 milliárd dollárt fordít az olimpiai park létrehozására és Kelet-London rehabilitációjára, amelynek része hidak, közművek felújítása és a közlekedési hálózat fejlesztése is. Az olimpiához közvetlenül nem kötődő úthálózat-fejlesztési beruházások mintegy 8 milliárd dollárt tesznek ki, ilyen például egy fontos elkerülő autópálya kiépítése London körül, amelyet teljes egészében magántőkéből, PPP-beruházás formájában valósítanak meg.
A múlt héten kiadott elemzésében a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló cég is arra a következtetésre jutott, hogy az átgondolt tervezés miatt az olimpia komoly fellendülést hozhat London számára. Példaként említették meg Barcelonát, ahol az 1992-es játékok előtt ötven éve tervezett infrastrukturális beruházások valósultak meg, melyek máig gazdagítják a várost.
Sosem sikerül belőni a költségeket
A Time magazin csütörtöki cikke egy érdekes összefüggésre hívja fel a figyelmet: az 1960-as olimpia óta minden rendezés esetében túllépték az előzetesen megállapított költségeket. És nem néhány százalékkal, hanem átlagosan 179 százalékkal kerültek többe az olimpiák, mint amennyi az előzetes terv volt. Ebből a szempontból most éppen az előbb pozitív példaként említett Barcelona a vezető, ott 412 százalékkal sikerült túllépni a költségeket. A legkisebb túllövés Pekingben volt négy éve, amikor mindössze 4 százalékkal került többe az olimpia, mint amennyit szántak rá.
A cikk szerint London jó úton halad, hogy minden idők legdrágább olimpiája legyen és 1996 óta leginkább túllépje az előzetesen kalkulált költségeket. Jelenlegi becslések szerint az olimpia közvetlen költségei 14,8 milliárd fontba kerülnek Nagy-Britanniának. A szakemberek szerint azonban nem érdemes csak a puszta költségeket figyelembe venni, hiszen ezeknek a beruházásoknak a többsége nem egy kéthetes időszakra születik. Vagyis a számítások elvégzésekor azt is figyelembe kell venni, hogy ezekből később milyen haszna lesz a városnak. Itt szintén Barcelonát hozzák fel példaként, ahol az 1992-es játékokra például új repülőtér épült, mely a mai napig segíti a turizmust és teljesen átpozicionálta a várost az elmúlt húsz évben.
A magyarok többsége a tévé előtt szurkol
Itthon az olimpia elsősorban a köztévének lehet jó biznisz, hiszen a felmérések szerint a magyarok kétharmada a képernyők előtt fogja követni az eseményeket. Persze ez nem is meglepő elnézve az olimpiai utazások árait, hiszen ahogy arról korábban írtunk, elsősorban a milliomosok engedhetik meg maguknak, hogy több százezer forintot elköltsenek olimpiai utakra.
Az Ipsos felmérése szerint a magyar tévézőket elsősorban az úszás szögezi majd a képernyő elé, a megkérdezettek 44 százaléka említette ezt a sportágat. Emellett 13 százalék saját bevallása szerint a vízilabdát is követi majd, míg a kajak-kenut az emberek 8 százaléka említette. Ezek az arányok persze vélhetően országonként változnak annak függvényében, mik az adott ország sikersportágai. Világszerte az atlétika és a foci váltja ki a legnagyobb érdeklődést, 20-20 százaléknyian nézik majd meg ezeket az eseményeket a következő hetekben.
Beke Károly
mfor.hu
