Fegyelmi büntetés és felmondás
Ha a munkavállaló kötelességszegésének mértéke eléri a rendkívüli felmondáshoz szükséges szintet, akkor azt kell alkalmazni. Ez esetben a felmondás alakszerűségét kell követni, amelyhez nincs szükség külön fegyelmi eljárásra. A súlyos vétség miatti rendkívüli munkáltatói felmondás tehát nem fegyelmi büntetés a szó szoros értelmében, hanem a munkavállalót terhelő hátrányos jogkövetkezmények másik csoportja. Egyébként a rendkívüli felmondás foganatosításához nincs is okvetlen szükség fegyelmi vétségre (vagyis súlyos és vétkes kötelezettségszegésre), hanem olyankor is lehet élni vele, amikor a munkavállaló a munkaviszony további fenntartását lehetetlenné, értelmetlenné tevő magatartást tanúsít. (Ilyen lehet például, ha egy pedagógus otthon rendszeresen bántalmazza saját gyermekeit, vagy nyilvánosan botrányos életvitelt folytat a munkahelyén kívül stb.)
A fegyelmi büntetés kiszabása
A fegyelmi büntetést a munkáltató szabja ki - a törvény és a kollektív szerződés adta határok és korlátok között. A fegyelmi büntetés végrehajtása próbaidőre föl is függeszthető.
Az anyagi hátrányt jelentő fegyelmi büntetés kiszabása és végrehajtása mellett természetesen helye lehet a munkavállaló kártérítési felelőssége megállapításának is, ha ez a dolog természetéből (például munkaeszköz megrongálása, károkozás stb.) következik. A pénzbüntetés és az okozott kár (teljes vagy részleges) megtérítése két különböző szankció.
Fegyelmi büntetések a munkavállalókkal szemben
A munkavállalók kötelezettségeik megszegése esetén időnként fegyelmi eljárásra kerül sor. Az alábbiakban a fegyelmi büntetés főbb jellemzőit és következményeit ismerhetik meg.
