Az érdeklődés óriási volt, a kérdések záporoztak a szakértők felé. A jogalkotók nem voltak jelen, a szakmai hatóságok pedig csak tájékoztatnak és széttárják a karjukat.
Van, aki "beteges jogalkotásnak" nevezte a jelenlegi gyakorlatot, az előadók maradtak a "kevésbé tudatos" kifejezésnél. A lényeg ugyanaz: a szakértők többsége szerint életszerűtlen, öncélúan gátló rendeletek léptek érvénybe az új szabályozás keretében, melyek olyannyira veszélyeztetik a szakma működését, hogy egyes jóslatok szerint sok, DM marketingre szakosodott cég tönkremehet vagy törvényt sérthet.
Ami kiverte a biztosítékot
A konferencián három fő kérdést feszegettek az előadók és a hallgatók: a meglévő ügyfelek hozzájárulásának szükségességét, az életkori szempontok szerint összeállított adatbázisban a születési hely feltüntetési kötelezettségét, és a postai lakcím meglétének feltételét elektronikus üzenetek esetében is.
A mostani törvény ugyanis elvárja, hogy elektronikus adatbázisban a nevek és az e-mail címek mellett a lakcímek is szerepeljenek, mely online marketing esetében teljesen felesleges. Dr. Ádám Szilveszter, a Nemzeti Hírközlési Hatóság képviseletében ezzel kapcsolatban elmondta: a törvény valóban megköveteli a lakcím feltüntetését is az adatbázisban. Ennek ellenére a szeptember óta felgyülemlett ügyek közt egy sincs, mely ezen hiányosság miatt került volna a hatóság elé.
A másik vitatott kérdés a meglévő ügyfelek hozzájárulásának kötelezettsége. Az új törvény értelmében ugyanis természetes személy esetében az érintett direkt hozzájárulásával lehet csak számára marketing célú küldeményt küldeni - akár postán, akár elektronikusan. Kérdés viszont, miért szükséges olyan ügyfelek hozzájárulását is elkérni, akik amúgy a cég vásárlói, önszántukból adták meg a vásárlás során adataikat, és akár még szívesen is veszik a reklámküldeményeket, érveltek az előadók.
A hozzájárulás követelésével minden bizonnyal rengeteg értékes ügyfél morzsolódna le. A másik nehezítő körülmény a postai küldemények esetében a lemondásra lehetőséget nyújtó ingyenes válaszboríték, melyet minden DM-küldeményhez mellékelni kell. Még akkor is, ha adott esetben havonta küld ki egy cég DM-levelet, és az ügyfél még soha nem jelezte letiltási szándékát.
Dr. Freidler Gábor ügyvéd, adatvédelmi szakértő szerint a szakma már 1995-ben szembesült egy meglehetősen szigorú törvénnyel, mely akkor kellőképp megtisztította a piacot. Úgy véli, a mostani rendelkezés több pontja szükségszerűtlen, és számos kérdést felvet. Különösen sajnálatos, hogy az igazán zavaró, napi több millió spammel bombázó cégek kinyomozhatatlanok, tehát a gyakorlatban sok esetben csak a szabályokat betartani igyekvő, elérhető, magyar székhelyű vállalkozások büntethetők.
Egy telefonhívás csodákat tehet
Huszics György, a Crane International ügyvezetője a meglévő ügyfelekre áldozott figyelmet hiányolja a magyar marketingszemléletből. Véleménye szerint legalább olyan fontos lenne a működő ügyfélkapcsolatokat ápolni, mint amennyire a vállalatok az új ügyfelek megszerzését fontosnak tartják.
Előadásából az is kiderült: az emberek alapesetben nem szívesen adják ki adataikat, azonban ha ismerik az adatszerzés célját és számukra relevánsnak találják azt, akkor meglepően segítőkészen állnak a kérdéshez. Tehát ha személyre szabott ajánlattal keressük meg őket, és - meglévő ügyfelek esetében - odafigyelünk arra, hogy elégedettek legyenek, akkor profitábilisabb lesz a DM-kampányunk.
Ami az életből vett példákat illeti, egy kutatás során egy autókereskedő cég eladóit és ügyfeleit kérdezték a forgalomvisszaesésről. Nem meglepő módon az eladók az árak növekedésének és a kereslet csökkenésének tulajdonították a jelenséget. Ezzel szemben az ügyfelek válaszaiból az derült ki, hogy ők inkább a megfelelő ügyfélszolgálatot hiányolták.
Ebből is látszik, hogy nem csak a pénz lehet motiváló erő egy vásárlási döntés meghozatalában. Adott esetben legalább annyira fontos lehet például egy kedves, vásárlást megköszönő telefonhívás vagy egyéb módszer, mely a már meglévő vevők hűségét erősíti.
Ne féljünk a visszautasítástól!
Szintén sok, DM-marketinggel foglalkozó cég követi el azt az alapvető hibát, hogy elutasítás esetén nem kérdez tovább. Pedig a kérdések által rengeteg olyan információhoz hozzá lehet jutni, melyek a későbbiekben fontosak lehetnek. Például könnyen lehet, hogy valaki idén még nem tervez autóvásárlást, de például ha tudjuk, mikor jár le egy hitele, érdemes újra megkeresni - talán akkor mást választ kaphatunk.
Az mfor.hu marketingkonferenciáján számos konkrét szakmai kérdésre is választ kaptak a jelenlévők. A szakértők beszéltek például a jogi és természetes személyek e-mail cím használatáról is, mely alapvetően meghatározza a szabályok követését. Jogi személyek esetében ugyanis nem szükséges hozzájárulást kérni, és jogi személy e-mail címeként kezelendő egy magánnévre utaló cím is, abban az esetben, ha az a vállalat elérhetőségeként szerepel.
Szintén több kérdés feszegette a bírságok mértékét, amire általános válasz nincs. Az mindenesetre megállapítható, hogy szeptembertől már a cégek pénztárcái is komolyan megsínylik a törvénysértést, melyet az elhangzottak fényében nem is olyan nehéz elkövetni.
Mind a Nemzeti Hírközlési Hatóság, mind a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, mind a Gazdasági Versenyhivatal munkatársai foglalkoznak a DM-kampányok jogtisztaságával, és igyekeznek felvilágosítást adni a vitatott ügyekben.
