Az állami vagyongazdálkodásban az egyszemélyi felelősséget, az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot említette elsődleges szempontként a leendő miniszter. A gazdasági bizottsági ülésen 18 igen, hat nem és egy tartózkodással támogatták Fellegi Tamás kinevezését nemzeti fejlesztési miniszterré, míg a költségvetési bizottságban 18 igen mellett a jobbikosok három nem szavazatával, a szocialista és az LMP-képviselő tartózkodásával támogatták a kinevezését.
Fellegi Tamás a kormányváltást követően alakuló nemzeti fejlesztési minisztérium feladatairól és céljairól elmondta: "megóvjuk és hatékonyan működtetjük a nemzeti vagyont. Bizonyítani fogjuk, hogy az állam is lehet jó tulajdonos, gyarapítani fogjuk közös értékeinket. Gyorsan, egyszerűen és hatékonyan juttatjuk el az uniós forrásokat a magyar kis-, és középvállalkozásokhoz, mivel ők az új munkahelyek megteremtésének főszereplői. Lebontjuk a vállalkozások előtt tornyosuló bürokratikus akadályokat, emberi és átlátható körülményeket teremtünk, így a közbeszerzések területén is. Az a célunk, hogy egy erős és versenyképes gazdaság feltételeit teremtsük meg. Ezért visszaszorítjuk a magyar gazdaságot bénító korrupciót és bürokráciát."
Az új kormány biztosítja a fejlesztési forrásokat azokhoz a pályázatokhoz, amelyekre már beadták az ajánlatokat, vagy már megtörtént az elbírálásuk is, de felülvizsgálja az egyedi kormánydöntéssel kiemelt beruházásnak minősített projektek támogatását. A felszabaduló forrásokat a kis- és középvállalkozásokhoz csoportosítják át, mondta Fellegi Tamás.
A leendő miniszter kérdésekre válaszolva a gazdasági bizottságban elmondta: jogállami keretek között felülvizsgálják a közszolgáltatási szerződéseket, amiről az egyeztetések már meg is kezdődtek. A közszolgáltatásban nem a profitmaximalizálás az elsődleges szempont, hanem a lakosság terheinek csökkentése.
Fellegei Tamás a meghallgatáson hangsúlyozta, hogy az állami vagyonnal való gazdálkodás egyszemélyi politikai és jogi felelőse lesz. Mintegy 300 állami tulajdonú cég a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél (MNV) marad, 32 pedig a Magyar Fejlesztési Bankhoz (MFB) kerül. Az MFB-nél lévő vagyonelemek nem privatizálhatók, különösen nem az MNV megkerülésével. A kijelölt miniszter elmondta azt is, hogy a nemzeti energetikai vagyon védett, így privatizációja kizárt, sőt inkább közszolgáltató társaságok köztulajdonba vétele lehetséges.
A leendő miniszter a bizottsági meghallgatáson ellenzéki képviselők kérdéseire azt válaszolta, elkülönül az állami vagyonnal és a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos titoktartási kötelezettség. Nem hivatkozhat banktitokra a Magyar Fejlesztési Bank a hozzá kerülő 32 állami tulajdonú céggel kapcsolatban.
A közlekedésben a közösségi közlekedés versenyképességét helyezik előtérbe az egyéni közlekedéssel szemben. A nehézgépjárművek kilométer arányos útdíj fizetésével kapcsolatban pedig a leendő miniszter elmondta: néhány feltétel megteremtése szükséges a bevezetéshez.
Az infokommunikációt firtató elképzelésekről a kijelölt miniszter azt mondta: a digitális közmű projekt jelentős forrásokat köt le és meghatározza az infokommunikációs piacot, ezt a projektet "ebben a formában nem engedjük tovább". A kormány infokommunikációs rendszerének átvilágítását már megkezdték, azt amit kívülről lehet - mondta Fellegi Tamás. Hozzátette: az átadás-átvételt követően konszolidálják a különböző infokommunikációs rendszereket.
Fellegi Tamás a meghallgatáson mindkét bizottságban hangsúlyozta, hogy döntéseikben a működőképesség fenntartása és a folyamatosság nem sérülhet.
MTI/Menedzsment Fórum
