Bár csak július elsejétől lépnek életbe az online számlázásra vonatkozó új jogszabályok, a rendszer már most is működik, ezért az érintett vállalkozásoknak tesztelési céllal érdemes minél előbb csatlakoznia, mivel mulasztás, késedelmes teljesítés, hibás vagy valótlan teljesítés esetén számlánként akár 500 ezer forintnyi bírságot is kiszabhat a NAV, hívta fel a figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST.
A számlázással kapcsolatos változás lényege, hogy a számlázó programnak a legalább százezer forintnyi áfát tartalmazó – vagyis általános esetben nettó 371 ezer forintos számlaértékű – számlák minden adatát azonnal, online módon továbbítania kell az adóhatóság részére. Az új szabályok július 1-től lépnek életbe, de már most működik, és tesztelhető is a rendszer.
Ezentúl tehát csak olyan program lesz használható, amely automatikusan küldi az adatokat a NAV felé, kiváltva ezzel a jelentések havi benyújtását, hiszen a számla kibocsátása után azonnal, online, számlánként történik az adatszolgáltatás. Az adózónak mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy a számlázó programmal történő kötelező adatszolgáltatást teljesítse. „Ha a cég valamilyen készen vásárolt, standard számlázó programot használ, fontos, hogy a lehető leghamarabb felvegye a kapcsolatot a program fejlesztőjével annak érdekében, hogy a szükséges verzióváltásról egyeztessenek” – hívta fel a figyelmet Földes Balázs, a Crowe FST szenior menedzsere.
Ha a vállalkozás saját fejlesztésű programból állítja ki számláit, érdemes azt minél előbb módosítani, hogy az időben megfeleljen a jogszabályi feltételeknek. Fontos, hogy ne késsen az átállás, mivel az adatszolgáltatás elmulasztása, késedelmes teljesítése, hibás vagy valótlan teljesítése akár számlánként 500 ezer forintnyi bírságot is maga után vonhat nem-magánszemély adózókra vonatkozóan.
A módosítás további következménye, hogy a vevőknek a későbbiekben célszerű lehet legalább az új partnerek vagy a nagyobb összegű számlák esetén ellenőriznie, hogy az eladói valóban teljesítik-e adatszolgáltatási kötelezettségüket. „Bár a vevőt közvetlenül nem terheli erre vonatkozó jogszabályi kötelezettség, de az utóbbi években az Európai Bíróság és magyar adóhatóság gyakorlata szerint egy esetleges eladó általi csalás esetén a vevő adólevonási joga csak addig sérthetetlen és garantált, amíg a vevő nem szerzett tudomást, illetve kellő gondosság esetén sem szerezhetett volna tudomást az eladó törvénytelen eljárásáról” - hangsúlyozta Földes.
mfor.hu