Agrárium 2026 elnevezéssel péntektől kezdi meg az országos mezőgazdasági gazdaságszerkezeti össszeírást a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ez a szektor egyik legátfogóbb: több tízezer gazdaságot érintő – három évente esedékes – országos adatfelvételezése, jelentette be a keddi sajtótájékoztatón a hivatal. Tóth Péter, a KSH Természetierőforrás-statisztikai főosztályának vezetője, a projekt szakmai felelőse ismertette az összeírás menetét, céljait.
A most induló összeírásban egyebek között arról gyűjtik az adatokat, hogy a termelők mekkora területen gazdálkodnak, hány állatot tartanak. Lesznek munkaerővel, foglakoztatással, illetve a szakképzettséggel, életkorral kapcsolatos kérdések is. Azt is megkérdezik, milyen mezőgazdasággal kapcsolatos szolgáltatásokat végez az illető (például húsfeldolgozás, borpalackozás, kosárfonás). Felmérik az állatállományt és az állattartási épületekben bekövetkezett változásokat is.
Három éve volt az utolsó gazdaságszerkezeti felmérés. Akkor (csaknem egyharmadával) már 200 ezer alá csökkent a hazai gazdaságok száma, mert kevesebb lett az állattartó a növénytermesztő kisgazdaság.
„Döbbenetes, mennyire eltolódott a gazdálkodás a növénytermesztés irányába, hiszen több mint hetven százalék már a növénytermesztő, alig több mint 15 százalék az állattartó” – állapította meg Tóth Péter. A változásban döntő szerepet játszott – az állatbetegségek (járványok) mellett – az elsősorban a növénytermesztőket segítő uniós gazdaságpolitika.
A gazdaságok számának csökkenésével azonban nőtt az átlagos birtokméret is. A szántókból megközelítette a 30 hektárt, a gyümölcsösnél a három, a szőlőkben a két hektárt. A mezőgazdasági terület több mint négyötöde így már szántó művelési ágú és csaknem 15 százaléka gyep volt 2023-ban.
Változik a vetésszerkezet is. (A négymillió hektár szántón továbbra is mintegy egymillió hektár a kalászos gabonák aránya, de a kukoricaterület egymillióról a háromnegyedésre csökkent, az aszálytűrő napraforgóé pedig 800 ezer hektárra nött az idén.)
Örvendetes viszont a változás a gazdálkodók iskolai végzettségében. Csökkent a szakirányú végzettség nélküli és nőtt a legalább középfokú agrárvégzettséggel gazdálkodók aránya. Tóth Péter hangsúlyozta, hogy a gazdaságirányítók közül már 17 százalék felsőfokú mezőgazdasági végzettségű, ez három éve alig öt százalék volt. Ami a korukat illeti, három éve átlagosan 58 évesek voltak, egyharmaduk pedig már nyugdíjaskorú.
Fotó: Depositphotos
Lapunk kérdésére a szakember annak tudja be a változást, hogy kevesebben lettek a gazdálkodók, és sok állattartó is kiesett, közöttük kevesebb volt a felsőfokon végzett. Ezzel – uniós összehasonlításban – viszont a végzettségi adatokkal már elértük az EU-s átlagot.
Azt is megkérdeztük a szakembertől, hogy az adatok igazolják-e azokat az elemzői észrevételeket, miszerint tízből nyolc hazai agrárvállalkozás „bajban van”, veszteségesen működik. Ezzel kapcsolatban azonban kitérő választ kaptunk.
„Már ezekre az alapkérdésekre is nehezen válaszolnak a gazdák, ha a forintra kérdezünk rá, akkor végképp’ elveszítjük őket válaszadás szempontjából” – közölte lapunk kérdésére Tóth Péter.
Pedig fontos szerepe lesz a kormányváltás után a felméréssel szerzett adatoknak, amellyel a hivatal friss, aktuális képet kíván adni a hazai és az EU-s döntéshozóknak, arról hogyan is áll a magyar mezőgazdaság. Ezen adatok közvetlenül befolyásolják majd az agrárpolitikai döntéseket és a támogatáspolitika irányait is.
Ehhez – a tervek szerint – augusztus végétől láthatják majd a felmérés előzetes adatait arról, hány gazdaság van, hogyan alakult a vetésszerkezet, milyen korúak és végzettségűek a gazdák. A mostani felmérésből a végleges részletes adatokat azonban jövő nyáron jeleníti majd meg a hivatal. Az uniós összehasonlító adatokat pedig 2028-ban teszik közzé.
Menetrend
A mostani gazdaságszerkezeti összeírásban 66 ezer agrárvállalkozás (közülük 47 ezer kisebb egyéni gazdaság) vesz részt, csaknem ezer – nagyobb részt alföldi és észak-magyarországi – településről. Valamennyi adatszolgáltatásra kötelezettet e-mailben, vagy postai úton keresi meg a hivatal. Az online kitöltés május végéig, az „összeíró szakasz” júniusban kezdődik és július közepéig tart. A többi tagországban végzett felmérés alapján készül majd el 2028-ra az uniós összehasonlító adatállomány. Az adatszolgáltatás a kijelölt vállalkozások számára kötelező. Cserébe a hivatal igyekszik csökkenteni az adatszolgáltatással járó terheket. Az adatok csaknem felét már központi adminisztratív forrásból szerzi be a hivatal. (2023-2026 között ez az arány kétszeresére nőtt.)
Mint azt a tájékoztatón megtudtuk, a mezőgazdasági adatgyűjtés rendszerében a KSH tízévente tart teljes, részletes összeírást: agrárcenzust, amelyből 2020-ban volt az utolsó. Két cenzus között nagy mintás agrárszerkezeti összeírást tartanak. Emellett félévente (júniusban, decemberben) van éven belüli mezőgazdasági összeírás is.
Írország és Dánia után uniós összehasonlításban a hazai agrárium a harmadik legnagyobb földhasználó. Az ország területének több mint felét használja. A szektor a hazai GDP három százalékát adta tavaly, de az elmúlt években kicsivel nagyobb arányban járult hozzá. A hazai foglalkoztatás több négy százalékát adja (nagyjából kétszázezren dolgoznak benne) és a beruházásokból is ennyivel részesedik. A mezőgazdaság uniós mércével is meghatározó, amelyre a költségvetése csaknem egyharmadát fordítja a közös agrárpolitika, bár a 2028-ban induló új hétéves ciklusban kisebb lesz a súlya.
