A tanulmány hét olyan üzleti és pénzügyi rizikótényezőt sorol fel, amelyek a szóban forgó kockázatmérési és menedzselési program híján súlyos zavarokat okozhatnak. Ezek: az alacsony részvényárfolyam, a szállítókkal és a vevői körrel kialakított kapcsolat lazulása, projektek kivitelezésének akadozása, a dolgozói elégedetlenség fokozódása, a tőkepiaci hozzáférhetőség korlátozódása, a hírnév és márkanév eróziója, valamint a működés függetlenségének veszélyeztetése. A felsorolt tényezők többsége egymásból következik, így egy hosszabbtávon kialakuló ördögi kör a csődöt elkerülhetetlenné teszi.
Az üzleti fenntarthatóság fogalomkörének időszerűségét bizonyítja, hogy az ENSZ 2002-ben konferenciát szervezett a fenntartható fejlesztésről a dél-afrikai Johannesburgban, 700 európai, ázsiai és USA-beli nagyvállalat, 50 felsővezető és több mint 30.000 kormányzati és közösségi képviselő részvételével. A rendezvény egyik legfontosabb momentuma a Globális Beszámolási Kezdeményezés ( Global Reporting Initiative, GRI) irányelveinek elfogadása volt.
A GRI nem egy viselkedési norma, és törvényi szabályozást sem testesít meg vagy vált fel, hanem eligazításként szolgál a vállalat tevékenységének, célkitűzéseinek és ezek megvalósításának értékelésében. Ugyanakkor alkalmas a fenntarthatóságot célzó eljárások feltérképezésére, valamint hatékony stratégiák kialakítására. Az előrejelzések szerint GRI egyre növekvő elfogadottsága pontosabb méréseket fog eredményezni, és az adatok széleskörű összehasonlíthatósága miatt konkrét versenytényezőként is megjelenhet. Elképzelhető tehát, hogy a megszokott forgalom, nyereség vagy mérleg-főösszeg mellett "GRI-ban" is mérjük egy vállalkozás eredményességét.
Az elméleti mag a Dél-Afrikai Köztársaságban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is hamar termékeny kormányzati talajra lelt, az állami beavatkozás megvalósításában azonban különbségek vannak. A francia és a dél-afrikai gyakorlat már kötelezővé teszi a fenntarthatósági jelentések készítését a tőzsdén jegyzett cégek számára, míg a brit kabinet egy, a fenntarthatóság szakmai kérdésével foglalkozó, tárca nélküli miniszterrel bővült.
A pozitív vállalati megítélés nemcsak a kockázatok és kötelezettségek kordában tartásától és az üzletmenet átláthatóságától függ. A vállalati célok és a kiemelkedő társadalmi szintű szerepvállalás összefonódása legalább ilyen fontos, és akár közvetlenül is jövedelmező lehet. Erre jó példa a Procter & Gamble, amely kutatásokat végez, hogy miként lehetne az afrikai Szahara egyes részeit iható vízzel ellátni. Mindezt azért, mert termékeinek 85%-a vizet igényel, és mindaddig, amíg ez a széles tömegek számára nem elérhető, a mamutvállalat képtelen piaca afrikai bővítésére.
Fenntarthatóság - régi-új kulcsszó a gazdaságban
A közelmúlt amerikai és európai vállalati botrányai bizonyították a hírnév és vállalati érték kapcsolatának szorosságát. Kozmetikázott mérlegek kecsegtető eredményei már nem jelentik a vállalatok legfontosabb célját, a tőzsde is a mennyi helyett egyre inkább a hogyan-ra kíváncsi. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy miként valósítható meg az igazi prosperitás, mi az, ami a könyvelési csalások felértékelő adatai helyett valóban tartósan növelni tudja a cégértéket.
