A parlamentnek benyújtott Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia hosszú előkészítésen ment keresztül, elkészítéséhez számtalan műhely komoly munkával járult hozzá - emelte ki a miniszter, aki szakmai konzultációt folytatott Csatári Bálinttal, az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének igazgatójával.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, a Fenntartható Fejlődési Stratégia és remélhetőleg az Energia Stratégia is elér majd egy olyan fázisba, hogy ezek a fontos, hosszú távú stratégiák majd egyfajta alkotmányát adják a környezettudatos gondolkodásmódnak - fűzte hozzá a miniszter.
Emlékeztetett arra, hogy együttműködési megállapodást írt alá Vízi E. Szilveszterrel, a Magyar Tudományos Akadémia elnökével azért, hogy hosszú távon "pecsételjék meg" az együttműködést az akadémia és a minisztérium között.
Fodor Gábor kiemelte: számtalan olyan program indul a közeli jövőben, amelyhez kell ez a tudományos bázis. Példaként a megújuló energiák felhasználását említette a miniszter, ahol Magyarország a jelenlegi 4,5 százalékos részesedését 13 százalékra szeretné emelni.
A miniszter véleménye szerint az üvegház-hatás következményeiről, vagy az atomenergia felhasználásáról előítéletektől mentes vitát kell folytatni, megfelelő tudományos háttérrel. Fodor Gábor beszélt arról is, hogy folytatni kívánja a Homokhátság problémájának a megoldását, de a Vásárhelyi-terv is új lendületet kap, "mert nem csak vízügyi probléma".
Fodor Gábor miniszter kiemelte: az általa vezetett minisztérium konkrét kutatási feladatok rendelésével fog segíteni az anyagi nehézségekkel küzdő kutatóintézeteken. Hozzátetette: a kormánynak is fel kell ismernie, hogy a kutatásra többet kell költeni.
