A MEKH közel egy éve publikálja a hazai és nemzetközi energiaárak összehasonlítását, honlapján minden hónapban nyomon követhető huszonhárom ország fővárosának villamosenergia- és földgáz végfelhasználói árainak euróban mért alakulása.
A hivatal a fogyasztókat terhelő költségek pontosabb összehasonlítása érdekében a felhasználók "teherbíró képességének" tükrében is összevetette az árakat. Így megvizsgálta, hogy egy kétkeresős, átlagos jövedelemmel rendelkező háztartás jövedelmének hány százalékát költi adott mennyiségű villamosenergia- és földgázfogyasztásra az érintett országokban.
Budapest 2013 júliusában még a második helyen végzett az összehasonlításban szereplő fővárosok között, a háztartások kizárólag Bukarestben költötték nettó jövedelmük nagyobb hányadát rezsiköltségekre. Decemberre, a második rezsicsökkentésnek köszönhetően már jelentősen jobb pozíciót foglalt el Budapest, idén áprilisban pedig Bukaresten kívül Pozsonyban, Prágában, Varsóban és Lisszabonban is jövedelmük nagyobb részét voltak kénytelenek villamos energiára és földgázra fordítani a lakosok (ugyanakkora energiamennyiség megvásárlása esetén).
Az elemzés az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozó hatóságainak adataira épül. Az árgyűjtés nem csak a végfogyasztói árra terjed ki, hanem az egyes árelemekre is, így külön vizsgálja az energiadíjat, a rendszerhasználati (hálózati) díjakat, az energiaadót és az áfát. A vizsgált fogyasztók az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztók.
A MEKH célja, hogy azonos módszertani alapok szerint gyűjtött, azonos tartalmú és összetételű, nemzetközi végfelhasználói ár-összehasonlítás készüljön - írja közleményében a hivatal.
MTI
