3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

A munkaerővel kapcsolatos ráfordítások térbeli és időbeli alakulásának mérése kulcskérdés a modern vállalati menedzsment számára, és része az uniós szinten harmonizált munkaerő-piaci információs rendszernek.

A teljes munkaerőköltség három nagy költségcsoportra bontható: "munkajövedelem", "szociális költségek" és végül "egyéb munkaerőköltség". Az országok közötti teljes munkaerőköltség összetételének elemzése sokkal érdekesebb, mint az országokon belüli nemzetgazdasági ágankénti vizsgálat, ahol általában kisebb eltérések fordulnak elő a különböző nemzetgazdasági ágakra jellemző munkaerőköltség összetételében. Az országok közötti munkaerőköltség szerkezetében előforduló eltérések főleg a nemzeti szociális rendszer finanszírozási hagyományait tükrözik vissza, melyek általában az országon belül minden munkavállalói réteget érintenek. Ilyen lehet például a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulás mértéke.

A munkaerőköltség összetétele tehát országonként számottevően eltér. A legnagyobb hányadát a munkaerőköltségnek a munkajövedelem képviseli minden országban. Dániában szinte a teljes munkaerőköltséget a munkajövedelem teszi ki (89,3%), Írországban 86,1% ez az arány, míg a csatlakozásra váró országok közül Ciprus található az elsők között a maga 84,8%-os részarányával. A legkisebb részarányt Svédországban (66,5%) jegyezték fel, ezt követik Románia és Magyarország, mindkettő 67%-kal.


Az európai uniós adatbázisban az egy órára jutó munkaerőköltség a leggyakrabban használt mutató.

Az egy főre jutó havi és az egy órára jutó munkaerőköltség tekintetében főleg az Európai Unió tagországai között fordul elő sorrendváltozás, mely az éves teljesített munkaidőalap országok közötti különbségével magyarázható. Az egy órára jutó munkaerőköltség Dániában volt a második legmagasabb, de a havi munkaerőköltség szerinti ország-sorrendben csak a kilencedik helyen áll, mivel egy dán alkalmazott átlagosan teljesített havi munkaóráinak száma 111, ami jelentősen elmarad az Európai Uniós átlagtól (142 munkaóra/hó). Ezzel ellentétben, az Egyesült Királyság, ahol az átlagosnál 18 órával többet dolgoznak a munkavállalók havonta, az órás munkaerőköltségek tekintetében kevésbé előkelő helyezést (hatodik) foglal el az országok közötti sorrendben, mint a havi munkaerőköltségek szerint.

A jelölt országok közötti sorrendben Szlovákia egy helyezéssel előbbre került, így maga mögé utasította Észtországot.

Az egy alkalmazott által havonta ledolgozott órák száma a jelölt országokban 8-10 órával is magasabb, mint az uniós tagállamokban, ennek köszönhető az, hogy az órás munkaerőköltségek között valamivel kisebb a különbség az uniós országok és jelölt országok között. Az Unióban Franciaországban, Németországban, Finnországban dolgoznak az átlagosnál kevesebbet. Az alacsonyabb munkaerőköltségű országok közül Írországban, Görögországban, és Portugáliában magasabb a havi munkaidőalap, mint az uniós átlag.


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!