Nem hiába
emelték fel hangjukata munkavállalók május elseje alkalmából a dolgozói jogok megsértése ellen. A tiltakozások eredményeképpen Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter ugyanis tanácskozásra hívta meg hat szakszervezeti szövetség képviselőjét.
"Kirívóan magas a munkavállalói jogsértések száma: 100-ból 90 ellenőrzéskor a felügyelők valamilyen rendellenességet találnak" - közölte Wittich Tamás, az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának szóvivője. Az elmúlt időszakban a szakszervezeti kezdeményezések "nyitott fülekre" találtak a döntéshozók körében. Így például az ellenőrök számának növelésével és a munkaerő kölcsönzéssel kapcsolatos javaslataikat is felhasználták a törvényalkotásban, hangsúlyozta.
"A felügyelő oda megy, ahol valószínűsíti a jogsértést. A rendkívül nagy arányú rendellenességek számát nem lehet az egész nemzetgazdaságra kivetíteni" - magyarázta a cégek igen rossz szereplését Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) vezetője. Az ellenőrök a 8822 megkeresett munkaadó közül 7909 esetben állapítottak meg 2006. első negyedévében szabálytalanságot, amelyek döntő többségét a súlyos jogsértések teszik ki.
Gyarapodni fognak az éjjeli ellenőrzésekA szakértők szerint a munka törvénykönyvének és a munkaügyi ellenőrzések törvényének pontosításán kívül más eszközökre is szükség van a kedvezőtlen állapotok megszüntetésére. "Az a vállalat, amelyet feketemunka miatt büntetnek meg, egy nemrég született döntés értelmében öt évig nem vehet részt semmilyen közbeszerzésen. A rendezett munkaügyi viszonyokat ma már bármilyen állami támogatás igénybevételekor számon kérik" - mutatott rá Papp István, aki egyben a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének is elnöke. Ilyen és hasonló eljárásokra lenne még szerinte szükség ahhoz, hogy a jelenlegi gyakorlat megváltozzon.
Az mfor.hu kérdésére az OMMF vezetője elmondta: a papír alapú helyett a gyakorlati ellenőrzésekre való áttérést tűzte ki célul a felügyelőség. A szombati és vasárnapi, illetve az éjszakai vizsgálatokat is gyakoribbá teszik, továbbá olyan módszereket alkalmaznak, hogy a törvényességet "ne tudják kikerülni" a vállalatok.
Nyilvánosságra hozzák a vétkezők nevét
"Minden egyes bejelentést meg fogunk vizsgálni. Ma már anonimitást és tanúvédelmet is biztosítani tudunk a sértetteknek" - hangsúlyozta Csizmár Gábor. "Új foglalkoztatási kultúrát kellene meghonosítani, hogy a szabálytalan foglalkoztatás legyen szégyenteljes, a törvények betartása pedig a közhangulatban értéknek számítson" - tette hozzá.
Csizmár Gábor kérdésünkre elmondta: a szakszervezetekkel való egyeztetésen az ellenőrzések nyilvánosságra hozatala is szóba került: "A végcél az, hogy meg lehessen nevezni a rendellenességet elkövető vállalatok nevét. Erre valószínű fokozatosan fogunk áttérni: előbb csak az ügyekről és a bírság összegéről adunk tájékoztatást, majd a cégnév esetleg büntetés nélkül is kitudódhat." Rövid időn belül pedig az adatokat teljes körűen rendelkezésre bocsátják.
A szakszervezeti képviselő kirúgásaA szakszervezeti képviselő könnyen a kapun kívül találhatja magát, a bírósági döntés pedig akár két évig is elhúzódhat. A felügyelő csak a minimálbér kifizetését ellenőrizheti, az általános bérét nem. Semmilyen szankció nem létezik arra, ha valamely vállalat elmulasztja az üzemi tanács létrehozását, hívták fel a visszásságokra a figyelmet a szakértők. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium még év vége előtt olyan módosító indítványok beadását tervezi, amely a munkavállalói jogok megsértésének visszaszorítását szolgálná.
A tárcavezető a sajtótájékoztatón kitért arra is, hogy "nem volt vita" a minisztérium és a szakszervezetek képviselői között. A rendezvényen azonban az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma képviselői nem voltak jelen.
Nagy Vajda Zsuzsa
Menedzsment Fórum
