[ajanlo=291][igazitas=left/]Az európai piac a jelek szerint rákényszeríti a hazai cégeket a fúziókra. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) általában évi 60-70 fúziós ügyet zár le, az idén azonban eddig már több mint harmincat fejezett be.
Szakemberek korábban még csökkenésre számítottak, mivel az európai uniós árbevételi küszöbérték fölötti fúziók (például a Mol gázüzletágának az E.On általi megvásárlása) 2004. május 1. után az Európai Bizottság hatáskörébe kerültek. Ezen ügyekben a GVH feladata csupán az adott fúzió hazai hatásainak véleményezése.
Hazánkban tehát megindult egy koncentrációs folyamat. Ennek egyik oka a sok összefonódás, másrészt csupán a nagy, erős cégek képesek helytállni az európai piacon. A GVH nemrég az Alföldi Malomipari Rt. és a Dél-magyarországi Gabona Rt., illetve a Délhús Rt. és a Pick Rt. fúzióját engedélyezte.
A jelenleg hatályos szabályok szerint nem kell engedély, ha egy nagyvállalat egy ötszázmillió forintnál kisebb árbevételű céget szerez meg. Szükséges viszont akkor, ha egy ötszázmillió forintnál kisebb forgalmú cég tízmilliárd forint fölötti árbevételű társaságot vásárol.
A fúzióra vonatkozó szabályok módosulásával viszont novembertől nem szükséges engedélyt kérni a tranzakcióhoz, ha a cégcsoportok közül bármelyik árbevétele nem haladja meg az ötszázmillió forintot, számol be a Világgazdaság.
Fúziókra kényszeríti a hazai cégeket az uniós piac
Élénkülés tapasztalható a hazai cégek fúziós tevékenységében az uniós csatlakozás óta. A novembertől élő új szabályozás nem az összefonódások, csupán a GVH által engedélyezendő ügyek számát csökkentheti, írja elemzésében a Világgazdaság.
