Hogyan növelhető a foglalkoztatottság
A magas államháztartási hiány miatt állandósult egy bizonytalanság-érzet a forinttal, a kamatokkal, valamint a költségvetési intézkedésekkel kapcsolatosan, ami visszaveti a beruházásokat, és ezáltal a gazdasági növekedést. A magyar gazdaság egyensúlyi problémái miatt a gazdasági és piaci szereplők jelentős része tart a forint és a kamatok jövőbeli jelentős elmozdulásától és ez a bizonytalanság érzet befektetési magatartásukra is kihat. A kamat- és árfolyamkockázat mellett az is bizonytalanságot okoz, hogy a költségvetési hiány rövid távú befolyásolása érdekében számos átmeneti, nem szokványos intézkedésre került, kerül sor, ami igencsak megnehezíti a gazdaság szereplőinek a tervezést. Az esedékes ÁFA-kifizetések és agrártámogatások kifizetésének időzítése, a költségvetési intézmények tartozásainak halasztott törlesztése, a lakástámogatások egyenetlen kifizetése, az adók rendszeres, nehezen kiszámítható módosítása egyaránt bizonytalanságot okoz, és így a beruházások csökkenése irányában hat.
5. ábra: A foglalkoztatottak aránya a 15 és 64 év közötti korosztályban (2005)
A foglalkoztatottság nemzetközi összevetésben igen alacsony és az elmúlt négy évben nem nőtt, ami szintén a jelenleginél gyorsabb növekedés lehetőségét jelzi. A foglalkoztatottak aránya a 15 és 64 év közötti korosztályban Magyarországon mindössze 56,8 százalék, ami lényegesen kisebb az EU 15-ök 65 százalékos értékénél, és az újonnan csatlakozott országok között is az egyik legalacsonyabb (5. ábra). A foglalkoztatottság 2001 óta alig változott, az elmúlt években tehát az alacsony szint ellenére sem sikerült érzékelhetően növelni a foglalkoztatottságot (6. ábra).
6. ábra: Foglalkoztatottak száma az államháztartásban és a magánszektorban
A foglalkoztatottság bővüléséből származó növekedési hatás az elmúlt négy évben alacsony szintre csökkent. A rendszerváltás óta eltelt 15 év során lényegében egyetlen időszak volt, az 1998 elejétől 2000 végéig tartó három év, amikor jelentősebb mértékben, összességében mintegy 220 ezer fővel tudott nőni a magánszektorban alkalmazottak száma. Ebben a három évben a foglalkoztatás gyors növekedése közel 1 százalékponttal [4] járult hozzá a gazdaság növekedéséhez és a GDP átlagosan 4,7 százalékkal nőtt, ami közel egy százalékkal magasabb az elmúlt 10 év átlagánál. Ebben az időszakban a magyar gazdaság potenciális, vagyis eladósodás nélkül fenntartható növekedési üteme az 1995-ös 2,5 százalékról 4,5 százalékra nőtt [5], amiben szintén fontos szerepet játszottak a munkaerő-piaci folyamatok. 2001 eleje óta viszont a foglalkoztatottság lényegében stagnál, így az elmúlt négy évben a foglalkoztatottság bővülése csak minimális mértékben járult hozzá az átlagosan mintegy 3,7 százalékos gazdasági növekedéshez. A foglalkoztatottság stagnálásával párhuzamosan a gazdaság potenciális növekedési üteme is közel 1 százalékponttal 3,8 százalékra esett vissza.
Central European Management Intelligence (CEMI)
