2p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Miközben a spanyol gazdaság az elmúlt éveket végig bukdácsolta, mai ellenfelük, a chilei átlagosan 5,3 százalékkal nőtt. Ez meg is látszik "összecsapásuk" végeredményén.

Miközben a spanyol gazdaság a válság óta akkora pofont kapott, mint pénteken a hollandok ellen Casillasék, a chilei eközben átlagosan 5,3 százalékkal nőtt. Igaz ugyan, hogy a réz árának utóbbi időkben tapasztalt visszaesése miatt az idei növekedés "csak" 3,5 százalék lehet, de a két spanyol nyelvű gazdaság egyre közelebb kerül egymáshoz, hiszen az ibériaiak egyelőre csak álmodhatnak ilyen dinamikáról. A spanyol ingatlanlufi kidurranása ugyanis nemcsak az építőipari ágazatot tette padlóra, de az azt hitelező bankrendszert és azon keresztül a teljes gazdaságot is.

A következmény pedig a 25 (a 25 éve alattiak esetében az 50) százalékot meghaladó munkanélküliségi ráta, az elszálló állampapírhozamok, a 41 milliárd eurós IMF-mentőcsomag és az évek óta tartó recesszió lett.  

A spanyol pénzügyi feszültség körülbelül két évvel ezelőtt kezdett enyhülni, amikor az EKB (Európai Központi Bank) elnöke kijelentette, mindent megtesznek az euró megmentéséért. A mutatvány sikerült, az euró egyben maradt, és lassan a spanyol reálgazdaság is elkezdett magához térni.  

Viszont ez még egyelőre nagyon nem látszik a legfontosabb makrogazdasági mutatókon, hiszen 2013-ban a munkanélküliségi ráta még mindig 26,3 százalék volt, a pénzromlás üteme 1,8 százalék, a gazdasági teljesítmény pedig 1,3 százalékkal zsugorodott. A dél-amerikaiak ezzel szemben 4,4 százalékkal nőttek 1,7 százalékos pénzromlás és 6 százalékos munkanélküliség mellett.

Hogy az mfor.hu gazdasági világbajnokságán a chilei gazdaság nem mosta le teljesen a spanyolt, az az ibériaiak válságig felmutatott diadalmenetének köszönhető. Az egy főre jutó vásárlóerő-paritáson számolt GDP ugyanis 30,1 ezer milliárd dollárt tesz ki, ami még mindig bő 50 százalékkal magasabb a chilei 19,1 ezernél. A teljes nemzetgazdaságra számolt GDP-ben a különbség ennél lényegesen magasabb, hiszen Spanyolországban 46, míg Chilében "csak" 17,6 millióan élnek.

A Transfermarkt adatai szerint a torna előtt egyébként messze a spanyol gárda volt a legértékesebb, hogy utána mi lesz, az még a jövő kérdése.

A zöld gyepen Spanyolország-Chile: 0:2 

szp
mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!